
Fotó: Rompres
A NATO-főtitkár szerint Moszkva azért nem befolyásolhatja közvetlenül ezt a lépést, mivel Oroszországnak nincs szerepe a szövetség döntéshozó folyamatában.
Az észak-atlanti szövetség a szerdán kezdődő bukaresti csúcstalálkozón nyilatkozik majd arról, hogy felajánlja-e a MAP-részvételt a két egykori szovjet köztársaságnak. Míg az Egyesült Államok, Kanada és a NATO-tagságot már elnyert közép-kelet-európai országok többsége támogatja, Franciaország, Németország és néhány más nyugat-európai ország ellenzi a két ország tagsági perspektívájának megnyitását, arra hivatkozva, hogy az ukrán lakosság közel fele ellenzi, és csak 25 százaléka támogatja az ország csatlakozását.
Grúzia csatlakozása a MAP-hoz hasonlóan megosztja a NATO tagállamait. A grúz partnerség ellenzői elsősorban az Abházia és Dél-Oszétia szakadár tartományok megoldatlan helyzetét tartják aggasztónak.
Oroszország saját érdekszférájához tartozónak tekinti Ukrajnát és Grúziát, ezért a moszkvai vezetés határozottan ellenzi a NATO bővítését, és majdhogynem napi rendszerességgel megfogalmazza fenntartásait ezzel kapcsolatban. Legutóbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta ismét az Izvesztyija című moszkvai lapnak adott, tegnap megjelent interjúban, hogy „következményekkel jár” – elsősorban geopolitikai, de gazdasági téren is –, ha Ukrajna és Grúzia csatlakozik a NATO-hoz. Lavrov szerint a hadiiparban sok ukrán és orosz cég között szoros az együttműködés, s ez nem maradhat így, ha Ukrajna NATO-tagállammá válik.
Vlagyimir Putyin egyébként várhatóan április 3-án érkezik Bukarestbe, noha Victor Micula külügyi államtitkár, a NATO-csúcs szervezését irányító munkacsoport vezetője tegnap még nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni az orosz elnök látogatását. Hasonlóan nyilatkozott néhány nappal korábban Adrian Cioroianu külügyminiszter is, aki szerint Putyin részvétele a NATO-csúcson csak akkor kezelhető tényként, „ha Moszkvában felszállt a repülőgépre”.
George W. Bush amerikai elnök ellenben már ma megérkezik Bukarestbe, és április 4-éig marad. Látogatása során az amerikai elnök találkozik Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel, a fekete-tenger-parti Neptun üdülőtelepen pedig Traian Băsescu államfővel is. Az amerikai elnök Kijevből érkezik Bukarestbe, ahová azért látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajna demokratikus átalakulását és – Grúziához hasonlóan – törekvését a NATO-tagságra. Kijevben egyébként ukránok ezrei tüntettek tegnap Bush látogatása és Ukrajna esetleges NATO-tagsága ellen. A tiltakozók elégettek egy Busht ábrázoló bábut, valamint NATO- és Bush-ellenes transzparenseket emeltek a magasba.
F. S.
Hídrobbantással fenyegetőzött egy férfi
Azzal fenyegetőzött tegnap egy férfi, hogy felrobbantja a Duna–Fekete-tenger csatorna fölött átívelő agigeai hídat, ha nem beszélhet Traian Băsescuval, George W. Bushsal és Vlagyimir Putyinnal. A férfi terepjárójával megállt a hídon, és fenyegetését azzal nyomatékosította, hogy kézigránátok vannak nála. A rendőrség különleges alakulatai őrizetbe vették a férfit, és gépkocsiját is átkutatták, de nem találtak robbanóanyagot. A férfit orvosi vizsgálatnak vetik alá, és ha bebizonyosodik, hogy ítélőképessége birtokában van, terrorizmussal is vádolhatják.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.