Bírál, de nem büntet az EU

A jelentés leszögezi: a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ellentmondásos ítéletei egyes nagykorrupciós ügyekben megakadályozták a megfelelő joggyakorlat kialakulását. A dokumentum bírálja a parlamentet, amiért az nem veszi elég komolyan a nagykorrupció elleni küzdelmet. Erről többek között a büntető törvénykönyv módosításaival, valamint a Miron Mitrea és Adrian Năstase elleni büntetőjogi eljárás megakadályozásával tett bizonyságot. „A korrupcióellenes küzdelem törvényi háttere bizonyos területeken továbbra is gyenge, az illetékes hatóságok hatásköre továbbra sem elég kiterjedt. A legfelsőbb bíróság következetlen ítéletei csökkentették a korrupcióellenes küzdelembe vetett bizalmat. Úgy tűnik, a parlament nincs tudatában annak, mekkora gondot jelent a nagykorrupció” – mutat rá a jelentés. Arra is kitér, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenységén kívül 2007 júniusa óta nem történtek jelentős előrelépések a korrupcióellenes küzdelemben.
Kifogásolja, hogy a magas rangú politikusokat érintő ügyekben a hatóságok nem értek el valós haladást, és felrója, hogy az igazságügyi reformot nem övezi politikai konszenzus.
A brüsszeli testület átláthatóbb és hatékonyabb bírósági eljárásokat szorgalmaz, amelyet többek között azáltal vél elérhetőnek, hogy az illetékesek növelik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatáskörét, egyúttal figyelemmel követik az új büntető és polgári törvénykönyv alkalmazását. Bár a jelentés rámutat, hogy történtek előrelépések, és folyamatos a fejlődés, mind a büntetőjogi, mind a polgári joggyakorlatban inkoherencia tapasztalható, ami akadályozza a nagykorrupciós perek megfelelő lefolytatását.
A dokumentum hiányosnak minősíti a bírák és ügyészek képzési folyamatát is. Bár itt is elismer bizonyos előrelépést, a vizsgarendszer és a felkészültség hiányosságait is szóvá teszi, egyben azt javasolja, hogy e hiányosságok kiküszöbölése végett vegyék figyelembe a legfőbb ügyész által javasolt intézkedéscsomagot a bírói és ügyészi kar menedzsment- és humánerőforrás-problémáinak megoldására.
A korrupció elleni harc kapcsán a jelentés megállapítja, a jogszabályi háttér átalakítása, a hatékonyabb és gyorsabb eljárások, valamint az információkhoz való hozzáférés biztosítása a polgárok számára hatékony lépéseket jelentenek a korrupció visszaszorítására, ugyanakkor több vizsgálat szükséges, és az is elengedhetetlen, hogy a vétkesnek talált közalkalmazottakat felelősségre vonják. A dokumentum kitér arra, hogy helyi szinten is kiemelt figyelmet kell szentelni a korrupcióellenes küzdelemnek. Mint rámutat, a hatóságok által kezdeményezett információs kampányok nagy száma jelzi a helyi szintű korrupció leküzdésére irányuló akaratot, ugyanakkor további erőfeszítés szükséges annak érdekében, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, hogyan küzdhetnek a korrupció ellen. Bírálja ugyanakkor a jelentés, hogy az eddigi intézkedések elkerültek két, a korrupció által jelentős mértékben fertőzött ágazatot, az egészségügyet és az oktatást. Ehelyett a két szektor vezetői tagadják a korrupció létét, bizonyítékként azt hozva föl, hogy kevés bejelentés érkezett korrupciós ügyekről. Az esetleges intézkedések enyhék voltak, miközben a civil társadalom képviselői szerint mindkét területet teljesen átitatta a korrupció. Pozitívan értékeli ugyanakkor a dokumentum az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megalakulását és hatékony működését célzó intézkedéseket, ugyanakkor úgy értékeli: nem működik elég hosszú ideje ahhoz, hogy tevékenységét meg lehessen ítélni.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök a jelentés közzétételét követően elmondta, az abban foglaltak segítséget jelentenek a román hatóságoknak abban, hogy megoldást találjanak az igazságszolgáltatás még meglévő problémáira, egyben arra kérte a pártokat, hogy konstruktív diskurzus keretében járuljanak hozzá a vállalások teljesítéséhez. A kormányfő leszögezte: a bukaresti hatóságok a nulla tolerancia elvét alkalmazzák azok ellen, akik közhivatalukat arra kívánják felhasználni, hogy meggazdagodjanak.
Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint a jelentés objektív, kiegyensúlyozott és reális, és úgy vélte, az EU belátható időn belül feloldja az ország megfigyelését. Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész azt emelte ki, hogy az EU értékeli az  ügyészek tevékenységének hatékonyabbá tételét célzó menedzseri intézkedéseket. Horia Georgescu, a feddhetetlenségi ügynökség főtitkára közölte, a jövőben növelni kívánják az intézmény hatékonyságát, többek között azzal, hogy felkészítőket tartanak az ellenőröknek, és megkétszerezik fizetésüket. Valeriu Stoica, a tavalyig a liberálisokkal együtt kormányzó, jelenleg ellenzéki Demokrata-Liberális Párt alelnöke a PSD-t és a PNL-t tette felelőssé a bírálatokért, mondván: e két párt akadályozta a parlamentben a reformokat célzó intézkedések elfogadását.
Mircea Geoană, a PSD elnöke szerint a jelentés a „Băsescu–Tăriceanu-rendszer” korrupcióellenes harcának kudarcát jelzi, valamint azt, hogy Romániát még mindig másodrendű országként kezelik. A szociáldemokraták európai parlamenti frakciója éles hangú bírálattal reagált a jelentésre, megállapítva: az EB szerint a nagykorrupció elleni küzdelemnek az minősül, ha néhány volt tisztviselőt jelentéktelen tettek miatt elítélnek. A nyilatkozat nehezményezi, hogy a jelentésben a DNA tevékenységét dicsérik, míg a parlamentet bírálják, hiszen a DNA ügyészeit politikai alapon nevezték ki. A Transparency International nevű emberjogi szervezet tegnapi közleményében megállapította: Romániának jelentős technikai segítségre és egységes politikai akaratra van szüksége a korrupcióellenes harc folytatásához.

Támogatásokat vont meg Bulgáriától az EU
Korrupció és pazarló gazdálkodás miatt felfüggesztette több száz millió euró támogatás folyósítását, és visszavonta két kormányzati ügynökség jogát uniós pénzalapok kezelésére tegnap az Európai Bizottság. Nem hozott eredményeket a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem Bulgáriában, és a bizottságnak lépnie kellett az adófizetők pénzének védelme érdekében – indokolta az intézkedést az európai uniós alapok kezeléséről készült friss jelentés.