Vita. Lasconi a Bibliára tett esküt kért Dantól, aki ezt elutasította
Fotó: viedófelvétel/Antena 3
Szerdán este lezajlott a romániai elnökválasztás első fordulója előtti utolsó, harmadik elnökjelölti vitája, amelyen a felmérések szerint az egymással közvetlen versenyben levő két jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu és Bukarest függetlenként induló főpolgármestere, Nicușor Dan ismét az ingatlanmaffia témájában csapott össze.
2025. május 01., 08:172025. május 01., 08:17
2025. május 01., 10:222025. május 01., 10:22
Az Antena 3 hírcsatorna által a parlament épületében megtartott vita során – a Digi 24 által hétfőn és a román közszolgálati televízió által kedden szervezett eseményeket az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában tartották – a jelölteknek a témák széles skálájáról (külpolitika, nemzetbiztonság, gazdaság stb.) tettek fel kérdéseket.
A vitára mind a 11 jelöltet meghívták, de George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, egyben a szélsőjobboldal jelöltje, a függetlenként induló volt szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta, illetve Sebastian Popescu és Silviu Predoiu nem vett részt az eseményen.
A vita elején arra kérték a résztvevőket, röviden indokolják meg, miért akarnak államfők lenni. Antonescu arról beszélt: az ország előrébb tart, mint a politikai osztály, ezért olyan vezetőre van szükség, amely képes a politikai osztályt a társadalom szintjére felemelni – és ő ilyen vezető lehetne.
Elena Lasconi – aki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulójában a második helyen végzett, így bejutott volna a végül meg nem tartott második fordulóba – arról beszélt: minden állampolgárért küzdeni akar.
– mondta az ellenzéki USR elnöke, Câmpulung városának polgármestere. Nicușor Dan arról beszélt: a „becsületes Romániát” képviselné elnökként.
Egy potenciális gazdasági válság elhárítása kapcsán Antonescu a fölösleges költekezés és a populizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, egyben leszögezte:
Dan az állami cégek költségeinek lefaragását, az uniós pénzek hatékony lehívását, az adócsalás elleni küzdelmet, és a gazdaság fejlesztését nevezte meg prioritásként. Lasconi szintén az állami cégek költségeinek csökkentését nevezte fontosnak, emellett a beruházásokat növelné.
John Ion Banu nyugdíjalapokat hozna létre, egyben a fegyverekre szánt kiadások lefaragását helyezte kilátásba – az Amerikában üzletemberként tevékenykedő jelölt egy korábbi vita során azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a szabad fegyvertartás mellett emelt szót.
Mindössze három államfőjelölt csapott össze a tizenegyből az első televíziós vitaműsorban hétfőn este Bukarestben. A Cotroceni-palotában rendezett médiaeseményen nem hiányoztak a politikai ellenfelek közötti övön aluli ütések.
Crin Antonescu és Nicușor Dan az „ingatlanhiénák” témájában csapott össze egymással; Dan már korábban azzal vádolta Crin Antonescut, hogy ifjúsági és sportminiszterként a kilencvenes években ingatlanbefektetők kezére játszott bukaresti földterületeket.
Antonescu arról beszélt: nem ő írta alá azokat a törvénytelennek minősített dokumentumokat, amelyeket Dan nyilvánosságra hozott. A bukaresti főpolgármester azzal replikázott, hogy valóban, az egyik beosztottja aláírása szerepel rajtuk, de „mindig a főnöké a felelősség”.
Leszögezte: az ingatlanhiénák 2003-ban léptek színre, de csak mintegy 22 vendéglőt építettek ki a telken. Felrótta Dannak, hogy annak ellenére működnek a mai napig is, hogy a bukaresti önkormányzat az engedély nélküli létesítmények lebontásáról döntött, és sejtetni engedte, hogy ez azért van így, mert az ingatlanhiénák fizetnek az önkormányzatnak.
Az eseményen feltették a kérdést a jelölteknek: elnökké választásuk esetén az alkotmány mely cikkelyét módosítanák?
Lavinia Șandru viszont amerikai típusú elnöki rendszert vezetne be, Cristian Terheș pedig rögzítené az alaptörvényben, hogy a házasság csakis egy férfi és egy nő között jöhet létre.
A műsorvezető az este során megkérdezte Antonescut, miért nem fogott kezet egy korábbi vita során Victor Pontával, akivel korábban koalíciós partnerek voltak (társelnökei voltak a Szociálliberális Uniónak – USL), ráadásul Ponta elárulta, hogy a 2009-es elnökválasztáson rá szavazott. Antonescu kijelentette, azért, mert Ponta és a hozzá közel álló sajtóorgánumok „elfogadhatatlan szintre süllyedtek”.
A külpolitikai prioritások kapcsán Antonescu a Moldovai Köztársaság számára szükséges biztonsági garanciák szavatolását nevezte meg, emellett
Dan Románia és Moldova biztonságát, a Washingtonnal fennálló partnerség megerősítését, az EU felfegyverzését célzó együttműködést, illetve a hibrid háború elleni fellépést és a kiberbiztonságot nevezte meg. Lasconi a védelem fejlesztését, a szomszédokkal való jó kapcsolatokat és ugyancsak az Egyesült Államokkal való viszony szorosabbra fűzését említette.
Arra a felvetésre, mit tennének, ha Oroszország megtámadná Moldovát, Antonescu kifejtette: életbe léptetné az országos védelmi tervet és összehívná a nemzetvédelmi tanácsot, de nem rendelne el mozgósítást, és
Emlékeztetett: mintegy egymillió moldovai rendelkezik román állampolgársággal is. Dan szerint az ukrajnai háború alakulása fontos tényező, mert amíg Ukrajna kitart, az oroszok nehezen tudnák megtámadni Moldovát. Úgy vélekedett, hogy a háború lezárultával az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáknak Moldovára is ki kell terjedniük, emellett az országnak minél hamarabb EU-taggá kell válnia.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lenne az egyik külföldi politikus, akit Crin Antonescu, a bukaresti kormánykoalíció államfőjelöltje felhívná, ha Románia katasztrófa közeli helyzetbe kerülne.
Lasconi is kijelentette: minden támogatást megadna Moldovának a katonai segítségen kívül, emellett megerősítené a határok védelmét, és kérné a NATO-alapszerződés 4. cikkelyének aktiválását. (Ez arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam a NATO első számú politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet).
A vita során kisebb közjáték is kialakult: Lasconi felszólította Dant, hogy esküdjön meg a Bibliára: sohasem hazudott.
Lasconi egyébként azt állította: a tavalyi elnökválasztás első fordulóját követően – amelyben második helyen végzett, így bejutott volna a második körbe, ha azt megtartják – kormánypárti vezetők megkeresték, és azt kérték, hogy ha államfővé választják, nevezzen ki egy bizonyos személyt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére.
Mint ismeretes, május 4-én, vasárnap tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját. A választást azért kellett megismételni, mert a tavaly november 24-én megtartott első fordulót követően az alkotmánybíróság olyan hírszerzési jelentésekre hivatkozva, amelyek a választási folyamatba való, a szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő jelölt, Călin Georgescu győzelméhez vezető állítólagos külföldi beavatkozásról szóltak, megsemmisítette az eredményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!