
Tíz államfőjelölt vett részt a kedd esti vitán, George Simion ezúttal is távol maradt
Fotó: TVR/Facebook
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lenne az egyik külföldi politikus, akit Crin Antonescu, a bukaresti kormánykoalíció államfőjelöltje felhívná, ha Románia katasztrófa közeli helyzetbe kerülne – derült ki többek között a román államelnök-jelöltek kedd esti televíziós vitáján. Az államfőjelöltek összecsapása nem nélkülözte a vádaskodásokat és feszült pillanatokat.
2025. április 29., 23:462025. április 29., 23:46
2025. április 30., 07:382025. április 30., 07:38
Kedden este a Román Közszolgálati Televízió (TVR) rendezett nyilvános vitát a Cotroceni-palotában, ahová meghívta a május 4-én tartandó államfőválasztáson résztvevő mind a tizenegy jelöltet. Mint arról beszámoltunk, a Digi24 kereskedelmi hírtelevízió által hétfőn este – ugyancsak az államelnöki hivatalban – tartott élő műsorba csak öt jelöltet hívtak meg, amelyre Victor Ponta nem ment el, George Simion pedig röviddel az érkezése után távozott. Az RTV vitáján a 11 jelölt közül egyedül a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, államfőjelöltje nem vett részt.
Az egyik kérdés arra vonatkozott, melyik lenne az a három külföldi személyiség, politikus, akit Románia államelnökeként felhívnának telefonon, ha az ország politikai, gazdasági vagy egyéb téren nehéz helyzetbe, adott esetben katasztrófa közeli állapotba kerülne. Elsőként Crin Antonescu, a PSD, PNL és RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje kapott szót, aki elmondta: az adott probléma függvényében bármilyen magas rangú külföldi állami vezetőt felhívna, kezdve az Egyesült Államok elnökétől az Európai Bizottság vezetőjén keresztül a partner országok államfőig.
„Ismerem Ursula von der Leyent, Antonio Tajanit, Orbán Viktort, és felhívom, akit kell, mert az elnöknek vezetőnek kell lennie” – jelentette ki a liberális politikus. Ekkor a román köztévé egyik újságírója visszakérdezett, hogy konkrétan milyen ügyben kérne tanácsot Magyarország miniszterelnökétől. Antonescu úgy válaszolt, hogy elsősorban román-magyar kétoldalú kérdésekben.
A függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester szerint Romániának mindenekelőtt a külföldön élő román állampolgárokra kell támaszkodnia. A szintén függetlenként pályázó Victor Ponta volt miniszterelnök azt mondta, katonai fenyegetés esetén Donald Trump amerikai elnökhöz (akihez állítása szerint személyes kapcsolat fűzi), továbbá Törökországhoz és Lengyelországhoz fordulna. Gazdasági ügyekben Ursula von der Leyen Eb-elnöktől, valamint Christine Lagarde-tól, az Európai Központi Bank vezetőjétől kérne segítséget, vészhelyzet esetén Románia szomszédaitól. Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke közölte, hogy az emberekkel kommunikálna hasonló helyzetekben.
Egyébként a vita során a második fordulóba jutásra esélyes jelöltek nem kímélték egymást, és többször éles bírálatokat fogalmaztak meg ellenfeleikkel szemben. Nicușor Dan ismét azzal vádolta Crin Antonescut, hogy ifjúsági és sportminiszterként a kilencvenes években ingatlanbefektetők kezére játszott bukaresti földterületeket; a koalíció jelöltje erre úgy válaszolt, hogy ez az állítás hazugság, ilyen nem történt, Dant „tévesen tájékoztatták a szekus tanácsadói”.
Dan ezt tagadta, a jelöltek többségének általános felháborodására ugyanakkor úgy vélekedett, hogy „nem kell jelentőséget tulajdonítani” Funeriu jelöltségének, a főpolgármester szerint ugyanis mindössze négy jelöltnek van reális esélye bejutni a második fordulóba: neki, Antonescunak, Simionnak és Pontának. Ekkor többen bocsánatkérésre szólították Dant, Sebastian Popescu, az Új Románia Párt jelöltje leszögezte, ha ez nem történik meg, távozik a vitáról. A főpolgármester azzal védekezett, hogy „hasznos szavazásra” próbálja buzdítani a választópolgárokat, végül azonban elnézést kért azoktól, akiket esetleg megsértett.
Crin Antonescu adott pillanatban plagizátornak, árulónak nevezte Victor Pontát, akivel több mint tíz évvel ezelőtt közösen irányították a Szociálliberális Szövetséget (USL). Antonescu arra is emlékeztette a közönséget, hogy a volt miniszterelnök maga vallotta be egy alkalommal, miszerint Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelölt szóvivőjeként az akkori választáson a PSD-elnök ellenfelére szavazott. Ponta érdemben nem válaszolt a vádakra, hangsúlyozva, követett el ugyan hibákat, de nem kíván a múltban történtekkel foglalkozni, csak arról akar beszélni, amit a jövőben cselekedne államelnökként.

Mindössze három államfőjelölt csapott össze a tizenegyből az első televíziós vitaműsorban hétfőn este Bukarestben. A Cotroceni-palotában rendezett médiaeseményen nem hiányoztak a politikai ellenfelek közötti övön aluli ütések.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!