Alkotmányt módosítana Traian Băsescu államfő

Az államfő közölte, az elnöki hivataltól független szakértői gárdát kíván felkérni a módosítások kidolgozására, amelyeket még az év vége előtt közmeghallgatásra szeretne bocsátani. „A jelenlegi alkotmány Iliescu és Roman (Ion Iliescu és Petre Roman – szerk. megj.), majd a módosítás nyomán Iliescu és Năstase (Adrian Năstase – szerk. megj.) uraknak felelt meg, az intézmények megfelelő működését azonban nem biztosította” – vélte az államfő. Băsescu szerint pontosítani kell az intézmények közötti viszonyt, egyúttal szükségesnek nevezte az ország területi újrafelosztását is. „Még ma is az 1986-as felosztás van érvényben. Ceauşescu megyéket hozott létre, kisméretű területi egységeket azzal a céllal, hogy politikai és biztonsági szempontból ellenőrizhetőek legyenek. Ez a felosztás azonban már nem felel meg Románia szükségleteinek” – mutatott rá. Az elnök szerint a jelenlegi területi felosztás azért elavult, mert nehezíti a regionális fejlesztéseket. „Az eurorégiók nem rendelkeznek jogi vagy alkotmányos legitimitással. Kilenc megyei közgyűlési elnök összeül, mindegyik a saját megyéje érdekeit tartja szem előtt, a végén pedig eszelős politikai alkuk nyomán létrejött projekteket dolgoznak ki, ahelyett, hogy a területi felosztáson alapuló regionális projektekben gondolkodnánk” – hangoztatta Băsescu.

Az államfő azért is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását, hogy felelősségre vonhatóak legyenek a parlamenti képviselők. Példaként tavalyi, elnöki tisztségéből való felfüggesztését hozta föl, amelyet a választók népszavazáson utasítottak el, ám a honatyákat nem vonta felelősségre senki.

Az elnöki javaslatokra elutasítóan reagált a parlamenti pártok többsége. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a szövetség kiáll saját alkotmánymódosító javaslata mellett, de az RMDSZ-en kívülről érkező indítványokat is üdvözli. Markó szerint elsősorban az államfői jogköröket kell tisztázni, majd a kormány szerepét, végül pedig a kétkamarás parlamenti rendszert kell újragondolni. Egyúttal úgy vélte, a nyilatkozat kampánybeszédnek tekinthető. Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke leszögezte: az alkotmánymódosítás nem hajtható végre politikai támogatás nélkül.

B. L.

Súlyos elnöki bírálatok

Rádióbeszédében az államfő több témát is érintett, súlyos bírálatokat fogalmazva meg. A választási kampány kapcsán „bundázással” gyanúsított egyes jelölteket, mondván, nem természetes, hogy bírálat helyett dicsérik egymást. Ezt Theodor Stolojan, az elnökhöz közel álló Demokrata-Liberális Párt alelnöke később a liberálisokra és a szociáldemokratákra vonatkoztatta. Az államfő úgy vélte, nagyobb hatáskört kell biztosítani a rendvédelmi szerveknek, hogy ne ismétlődhessenek meg a Craiován és Konstancán tapasztalt bandaháborúk. Elismerte, problémát okoz a romakérdés, ezért minél előbb megoldást kell rá találni. Kitért a románok olaszországi bűncselekményeire is, rámutatva, azok negatívan befolyásolják a nemzet imázsát. Szorgalmazta a varsói nagykövet visszahívását, akit felelősnek találtak egy román állampolgár lengyelországi haláláért. Ion Iliescu volt államfőt „államcsíny-specialistának” nevezte, és azzal vádolta, alkut kötött a kormányfővel az ő felfüggesztésére.