Akadozik az ANI munkája

 Rájuk vagy bírságot rónak ki, vagy hivatalos vagyonvizsgálatot kezdeményeznek ellenük – jelentette be tegnap az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) elnöke, Cătălin Macovei. Számszerűen pontosítva elmondta, összesen 300 ezer vagyonbevallásnak kellett volna megérkeznie az ANI-hoz, ám eddig csupán 90 ezer ilyen dokumentumot kaptak. A mulasztás esetén kiróható pénzbírság egyébként 100 és 500 lej közötti.
Az ANI jelenleg összesen 90 közalkalmazott vagyonbevallását vizsgálja. Macovei elmondta, a vizsgálat többek között 17 parlamenti képviselőre, egy prefektusra, három bíróra, 14 polgármesterre és alpolgármesterre, 15 helyi képviselő-testületi tagra, egy megyei közgyűlési elnökre, három orvosra, nyolc igazgatóra, három tanfelügyelőre, valamint 15 rendőrtisztre terjed ki. Közölte, a vizsgálatok eredménye két hónap múlva várható.
Az esetek zömében a vizsgálatot saját hatáskörben indította a hatóság, csupán 29 esetben fordult elő, hogy magánszemélyek vagy valamely közintézmény kérte a vizsgálat beindítását. Macovei egyúttal közölte, a vizsgált személyek nevét mindaddig nem hozhatja nyilvánosságra, amíg az eljárás be nem fejeződik.
Mint kifejtette, az eljárás első szakaszában az ellenőrök összevetik a birtokukban lévő vagy a más forrásból származó adatokat azokkal, amelyek a hivatalos vagyonbevallásban szerepelnek. Indokolt esetben további információkat is kérnek azon intézményektől, amelyek adatokkal rendelkeznek az ingó és ingatlan vagyonelemekről, illetve banki betétekről. Egyúttal a külföldi bankszámlákkal kapcsolatos információkhoz is hozzáférnek, valamint a közalkalmazottak vagyonáról információkkal rendelkező különleges szolgálatok adatbázisához is. A késlekedők megbírságolása azonban addig nem volt lehetséges, ugyanis a hatósághoz nem érkeztek meg a bírságolási űrlapok.
Az ANI elnöke arra is kitért, hogy az általa irányított intézmény tevékenysége során rendkívül fontos szerep hárul a sajtóra. „Statisztikai adatként elmondhatom, hogy az ANI vizsgálati tevékenysége 70 százalékban a sajtóban megjelent cikkeken alapszik” – mutatott rá.
Az ANI egyébként jelenleg 99 alkalmazottal működik, ebből az ellenőrök száma 42.
Cătălin Macovei egyben örömét fejezte ki, hogy a holnap az Európai Bizottság által bemutatandó, Romániáról készült igazságügyi jelentés kitér az általa irányított intézmény eredményeire, annak ellenére, hogy az még csak hat hónapja működik.

EB-jelentés: súlyos bírálatok
Akár Románia schengeni övezethez, illetve az euróövezethez való csatlakozása is halasztást szenvedhet, amennyiben a román igazságszolgáltatásnak nem sikerül megoldania a nagykorrupciós ügyeket – áll abban a jelentéstervezetben, amelyet az Európai Bizottság készít az ország igazságügyi helyzetéről, és amelyet holnap hoznak nyilvánosságra. Az európai pénzek befagyasztása is fölmerül, ugyanakkor a tervezet szerint a brüsszeli testület a támogatást egyelőre hatékonyabb megoldásnak tartja, mint a szankciók kirovását. A jelentés kiszivárgott részletei szerint az EB hevesen bírálja a korrupcióellenes harc hatékonyságának hiányát, a bírói ítéleteket túl enyhének és következetlennek minősíti. A testület a parlament felelősségét is megemlíti, leszögezve, a törvényhozásnak is hitet kell tennie a nagykorrupció elleni küzdelem mellett. A jelentés ugyanakkor megemlékezik a pozitív eredményekről is, ilyen az igazságügyi reform újraindítása. Azt is megállapítja, hogy megteremtődtek a korrupcióellenes harc alapjai, de bírálja a politikum beavatkozását.