
A tét az: lesz-e az Erdély-központú politikának képviselete az államfő-választási kampányban – jelentette ki kedden Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje Bukarestben annak apropóján, hogy leadta a Központi Választási Irodában (BEC) a jelöltségét támogató aláírásokat.
2014. szeptember 23., 17:322014. szeptember 23., 17:32
2014. szeptember 23., 19:382014. szeptember 23., 19:38
Szilágyinak összesen 217 369 támogatói szignót sikerült összegyűjtenie – ahhoz, hogy jelöltként regisztráljanak valakit, 200 ezer szükséges.
Szilágyi kifejtette: az EMNP és jelöltje az egyetlen regionális és regionalista jelölt, célja az, hogy tudatosan és programszerűen képviselje Erdély érdekeit. Példaként a tíz éve elkezdett, de máig befejezetlen észak-erdélyi autópálya és a brassói repülőtér megépítésének ügyét hozta fel, amelyeket a bukaresti kormányok elhanyagoltak.
„Az erdélyiek sokkal jobban menedzselnék a saját infrastrukturális ügyeiket is, mint a központ” – hangoztatta az EMNP jelöltje. Rámutatott: a párt programja a korszerű európai regionalizmuson és föderalizmuson alapszik, 25 éve küzdenek azon autonómiaformák megvalósításáért, amelyek már bizonyították az életképességüket.
Szilágyi a Krónikának nyilatkozva rámutatott: a romániai magyarság máris nyert, hiszen a két magyar jelöltnek közel 500 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, vagyis máris többen megmozdultak, mint a legutóbbi államfőválasztásokon. (Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje hétfőn 270 ezer aláírást adott le).
„Célunk beindítani a párbeszédet a románokkal és a romániai politikummal. Ha a magyarok nyernek, Erdély is nyer, ha Erdély nyer, Románia nyer, ha pedig Románia nyer, azzal Európa is nyer” – mondta Szilágyi, kifejtve: a románokkal közösen akarnak építkezni. Elmondta: számos román írta alá támogatói ívét, mivel az EMNP az egyetlen párt, amely a történelmi régiókért küzd.
Egyébként kedden, a jelentkezési határidő utolsó napján adta le a támogatói aláírásokat Teodor Meleşcanu és Corneliu Vadim Tudor, és estére várták Gheorghe Funart, akivel Vadim a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki tisztségéért pereskedik. Mint arról beszámoltunk, Meleşcanu nagy meglepetésre hétfőn mondott le a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) éléről annak érdekében, hogy induljon az államfőválasztáson.
Meleşcanu, aki szerint döntése „az érettség jele a hazának szentel élet után,” közel 400 ezer támogatói aláírást adott le. A SIE eddigi vezetője az eddig ismeretlen Társadalmi Igazságosság Pártja jelöltjeként indul. Megjegyezte: a párt és néhány civil szervezet – például a Demokrácia a Jog Által Alapítvány – csupán támogatja, ő független jelöltként száll harcba.
Közölte: azt a mintegy 40 százaléknyi polgárt kívánja megszóljtani, akik eddig távol maradtak a szavazásoktól, és a normalitás állapotát hoznak vissza, amikor az állami intézmények úgy működnek, ahogy kell, és az államfő is a törvények szellemében működik együtt a többi intézménnyel.
Mint kiderült, az aláírásokat a Mircea Dogaru tartalékos ezredes vezette tartalékos katonák szakszervezete gyűjtötte össze a számára. Dogaru szerint a szervezetet „civil szervezetek”, illetve a Meleşcanut is indító, általa baloldaliként meghatározott párt kérte fel, hogy gyűjtsön aláírásokat a volt nemzeti liberális párti SIE-vezető, illetve Gheorghe Funar PRM-elnök számára.
Meleşcanu 2012 óta állt a SIE élén, ekkor jelölte őt a PNL a miniszterelnökké kinevezett Mihai Răzvan Ungureanu helyére. Lemondása után ideiglenesen Silviu Predoiu tábornok vezeti az intézményt.
Eközben Victor Ponta miniszterelnök úgy vélekedett: Meleşcanu utódját nem Traian Băsescu decemberben leköszönő eddigi, hanem a novemberben megválasztott új elnöknek kellene megválasztania, mivel szerinte Băsescu már nem rendelkezik legitimitással.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!