Belül tágasabb. A többség szerint az EU-tagság jó, és nem szabadna kilpni, de nőtt azok száma, akik szerint nem feltétlenül hozott csak jó dolgokat
Fotó: Facebook/European Commission
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
2024. május 09., 20:562024. május 09., 20:56
2024. május 09., 21:002024. május 09., 21:00
Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített felmérés szerint a megkérdezettek 47,6 százaléka vélekedik úgy, hogy az uniós csatlakozás inkább előnyös volt, ami erőteljes növekedés a 2014-es 35,2 százalékhoz képest.
Azok aránya, akik szerint sem előnyös, sem hátrányos nem volt, 21,9 százalék – ők tíz éve még 41,5 százaléknyian voltak. A PNL és a PSD alkotta kormánykoalíció szavazói közöl 52 százalék, az AUR támogatóinak 34, míg a jobboldali ADU pártszövetség szimpatizánsainak 75 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-csatlakozás előnyös volt Románia számára.
Emellett a 18 és 29 éves kor közöttiek 61, a 30 és 44 közöttiek 36, a 45 és 59 év közöttiek a 48, míg a 60 év fölöttieknek a 48 százaléka osztja ezt az álláspontot.
Az alacsony jövedelműek körében 33, a közepes jövedelműek között 54, a magas jövedelműek soraiban pedig 67 százalék látja pozitívan az uniós tagságot. Emellett a bukarestiek 64, a nagyvárosiak 59, a kisvárosi lakosok 45, illetve a falusiak 39 százaléka tartja inkább előnyösnek az EU-hoz való tartozást.
Arra a kérdésre, hogy milyen prioritásokat kell felvállalniuk az EP-be a június 9-i választás nyomán bejutó romániai képviselőknek, a többség – 42,3 százalék – azt mondta: azért kell küzdjenek, hogy a romániai polgárok ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a többi európai polgár.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy az emberek inkább tájékozottnak vagy tájékozatlannak tartják magukat az uniós intézmények – a román EP-képviselők, az EP, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa – tevékenysége kapcsán. A válaszokból kiderül:
A felmérés április 12. és 20. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék. Eközben egy, az IRES által készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 73 százaléka mondja azt, hogy Romániának az EU-ban kell maradnia, míg 23 százalék szerint ki kellene lépnie.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
szóljon hozzá!