
Fotó: Transgaz.ro
A román hatóságok nem írhatják elő a lakossági, vagy ipari fogyasztóknak a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését augusztus elsejétől: a jelenleg „önkéntességen” alapuló, kedden elfogadott európai uniós gáztakarékossági rendeletnek csak akkor lehet érvényt szerezni, ha Brüsszel „riasztási helyzetet” hirdet és ezáltal a rendelet kötelezővé válik – derült ki szerdán a kormányülést követő sajtóértekezleten, Bukarestben.
2022. július 27., 16:382022. július 27., 16:38
2022. július 27., 16:412022. július 27., 16:41
Az újságírók azt szerették volna megtudni az energiaügyi tárcát – az Amerikai Egyesült Államokban tárgyaló miniszter távollétében – képviselő George Niculescu államtitkártól, milyen kötelezettséget vállalt Románia az uniós energiatakarékossági rendelet megszavazásával, vagyis kinek kell takarékoskodnia augusztus elseje és március 31-e között.
Niculescu szerint a takarékoskodás egyelőre önkéntes alapú, és
Az államtitkár nem tudta még megmondani, hogy egy riasztást követően milyen felhasználóknál fogják korlátozni a gázellátást, csak azt hangsúlyozta (a miniszterelnök tájékoztatását megismételve), hogy mindenképpen biztosítani fogják a lakosság, a kis- és középvállalatok, a kritikus rendszerek és a távhőszolgáltatók gázszükségletét.
Románia eddig a tárolókapacitása 55 százalékát töltötte fel, és augusztus elsejéig várhatóan eléri a 58,7 százalékot, ami lényegesen magasabb az Európai Bizottság által előírt ütemtervben megkövetelt 46 százalékos telítettségnél. A kormányfő úgy vélekedett: Romániában már november elseje előtt eléri a kapacitás 80 százalékát a gáztározók telítettsége.
A romániai gáztározókban tartalékolható 3 milliárd köbméternyi földgáz az ország éves 11-12 milliárd köbméternyi fogyasztásának mintegy 25-27 százalékát fedezi.

Nicolae Ciucă kormányfő szerint a gázfogyasztás csökkentéséről szóló uniós döntés ellenére a romániai háztartások, a kkv-k, a szociális szolgáltatások és a létszükségleti iparágak számára biztosított lesz a szükséges gázmennyiség a téli idényben.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!