
Adós, fizess! Drasztikusan megemelték a romániai ingatlan- és gépjárműadókat
Fotó: Orbán Orsolya
A román kormány szerint mintegy 3,7 milliárd lejes többletbevételt eredményezhet az önkormányzatok számára 2026-ban az ingatlan- és gépjárműadó januártól bevezetett emelése. Ez 30 százalékos növekedést jelent 2025-höz képest. Az Ilie Bolojan vezette kormány szerint az adóemeléstovábbi elodázása veszélyeztette volna az európai alapok lehívását, késleltetve a PNRR keretében Románia rendelkezésére álló jelentős összegek kiutalását.
2026. január 11., 17:552026. január 11., 17:55
2026. január 11., 22:232026. január 11., 22:23
A vasárnap kiadott kormányközlemény szerint Románia 300-500 millió euró közötti – a helyreállítási alapban számára elkülönített – uniós támogatástól is elesett volna, ha tovább halogatja a tulajdonadó reformját, amelyre még 2021–2022-ben, a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget.
„Tehát a helyi adók reformjáról évekkel ezelőtt megszületett a döntés, de a gyakorlatba ültetését folyamatosan elodázták a soron levő kormányok. A felelősség vállalásának hiánya veszélyeztette az európai alapok lehívását, késleltette a PNRR keretében Románia rendelkezésére álló jelentős összegek kiutalását, valamint súlyosbította a helyi közigazgatás teljesítményének csökkenését és a költségvetési egyensúlyhiányok felhalmozódását” – hangsúlyozta a kabinet.

Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
A nagy visszahangot kiváltó, népszerűtlen intézkedés szükségességéről kiadott kommüniké szerint Románia sereghajtó az Európai Unióban ezen a téren, hiszen ingatlan- és gépjárműadóból származó bevételei a GDP alig 0,55 százalékát teszik ki, ami kevesebb mint harmada az 1,85 százalékos uniós átlagnak.
Az is gond, hogy az ingatlanadók nem követték az inflációt, nem tükrözték az ingatlan piaci értékét, és az egyes települések közti hatalmas eltérések igazságtalan helyzetet teremtettek, a kevésbé hatékony települések kiadásait ugyanis rendre az állami költségvetésből kellett fedezni – részletezte a kormány.

Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a következményeket.
Mint arról beszámoltunk több ízben is, idén mintegy 70-80 százalékkal nőtt az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke, és átlagosan hasonló mértékben emelik a gépjárműadót is. A kormány a közleményben kiemeli: ezek a bevételek mindenütt a helyi önkormányzatoknál maradnak, amelyek – a rendkívül magas államháztartási hiány közepette – már nem számíthatnak arra, hogy továbbra is a központi költségvetésből fedezik majd folyamatosan emelkedő kiadásaikat.

A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!