A magyar drámairodalom egyik klasszikus darabjával, Molnár Ferenc Liliomjával nyitotta az idei évadot a nagyváradi Szigligeti Színház, és ha egy színház egy népszerű, száz éve világszerte kedvelt darabot vesz elő – ismeretes, hogy 1934-ben a neves német rendező, Fritz Lang Franciaországban filmet is forgatott belőle –, azzal nagyot nem lehet tévedni.
2014. október 13., 14:422014. október 13., 14:42
A váradi előadás is hozza az elvárhatót, Szikora János klasszikus megközelítésben vitte színre a darabot, ugyanakkor néhány kikacsintással, geggel, valamint a minimalizmusában is látványos, komplex díszlettel jelzi: 2014-et írunk.
A sztori ismert: a felszínen egy kültelki vagány, egy igazi jassz és egy cseléd tragikus szerelmi története játszódik, valójában azonban arról szól, hogy a főhős mindig és minden körülmények között felvállalja sorsát, önmagát, és az ésszerűnek, a könnyebbik útnak tűnő opciók helyett mindig azt a lehetőséget választja, amelyet ő maga tart a legjobbnak önmaga számára, nem azt, amit a külvilág.
A vidámparki hintát működtető, tehetős, rajongó özvegy helyett a szegény cselédet, a felkínált kényelmes házmesteri állás és a családi idill helyett a rablást, majd elfogatásakor az öngyilkosságot választja, hogy aztán a purgatóriumi „büntetés” letöltése után a Földre visszatérve a kötelező jócselekedet helyett „hirtelen felindulásból” megüsse saját lányát, ami akár örök elkárhozást is eredményezhet.
Molnár a karaktereken keresztül egyrészt a korabeli társadalom visszásságait mutatja be – a szituációk, a jellegzetes karakterek azóta sem változtak, minden bizonnyal ezért töretlenül népszerű és aktuális ma is a darab –, másrészt amellett teszi le a garast, hogy a „rendszer” ellen – függetlenül attól, hogy földi vagy égi – érdemes és kell küzdeni, még akkor is, ha ezzel a klasszikus értelemben vett földi boldogság elérhetetlenné válik.
A mű maga gyakran egyensúlyoz a melodráma és a burleszkszerű komédia határán, és a két műfaj közötti egészséges egyensúlyt, a két stílus ötvözését a nagyváradi előadásban sem mindig sikerült elérni. Mindazonáltal a főszereplők, Liliom és Juli jeleneteinél sikerült megteremteni azt az atmoszférát, ami emlékezetessé teszi őket – köszönhető ez elsősorban a színészek, Kardos M. Róbert és Tasnády-Sáhy Noémi átütő erejű játékának.
A kikacsintások, karikírozások néhol kimondottan jól sikerültek – például amikor a kispolgári konformizmust választó Hugó és Mari párosa a fényképezkedésnél dróton rángatott bábuként kezd el mozogni –, máskor viszont erős, de öncélúnak tetsző poénként jönnek át. Ilyen például az, hogy – mintegy újabb jutalomjátékként – Hollundernét Hajdu Géza játssza, aki láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepben, és zseniális komikusi vénájával emlékezetes karakterré formálja az idős fényképésznőt, amivel gyakran el is viszi a show-t.
A színészi játék mindvégig erős, a díszlet kimondottan eredeti, és visszafogottságával még inkább a színészi teljesítményre irányítja a nézők figyelmét.
A zárás ugyanakkor – nem feltétlenül indokoltan – hepiend szerűre sikeredett: a főhős látványos feloldozása, vagy legalábbis annak ígérete meglehetősen túlmagyarázva, szájba rágósan jelenítődik meg, ami kissé didaktikussá teszi az előadás végét.
Molnár Ferenc: Liliom
Rendező: Szikora János. Szereplők: Kardos M. Róbert, Tasnádi-Sáhy Noémi, Tóth Tünde, Szotyori József, Hunyadi István, Meleg Vilmos, Fodor Réka, Magyari Izabella, Hajdu Géza, Ababi Csilla, Csatlós Lóránt, Dobos Imre, ifj. Kovács Levente, Kiss Csaba, Kocsis Gyula. Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos, Dramaturg: Derzsi Pálma
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!