A magyar drámairodalom egyik klasszikus darabjával, Molnár Ferenc Liliomjával nyitotta az idei évadot a nagyváradi Szigligeti Színház, és ha egy színház egy népszerű, száz éve világszerte kedvelt darabot vesz elő – ismeretes, hogy 1934-ben a neves német rendező, Fritz Lang Franciaországban filmet is forgatott belőle –, azzal nagyot nem lehet tévedni.
2014. október 13., 14:422014. október 13., 14:42
A váradi előadás is hozza az elvárhatót, Szikora János klasszikus megközelítésben vitte színre a darabot, ugyanakkor néhány kikacsintással, geggel, valamint a minimalizmusában is látványos, komplex díszlettel jelzi: 2014-et írunk.
A sztori ismert: a felszínen egy kültelki vagány, egy igazi jassz és egy cseléd tragikus szerelmi története játszódik, valójában azonban arról szól, hogy a főhős mindig és minden körülmények között felvállalja sorsát, önmagát, és az ésszerűnek, a könnyebbik útnak tűnő opciók helyett mindig azt a lehetőséget választja, amelyet ő maga tart a legjobbnak önmaga számára, nem azt, amit a külvilág.
A vidámparki hintát működtető, tehetős, rajongó özvegy helyett a szegény cselédet, a felkínált kényelmes házmesteri állás és a családi idill helyett a rablást, majd elfogatásakor az öngyilkosságot választja, hogy aztán a purgatóriumi „büntetés” letöltése után a Földre visszatérve a kötelező jócselekedet helyett „hirtelen felindulásból” megüsse saját lányát, ami akár örök elkárhozást is eredményezhet.
Molnár a karaktereken keresztül egyrészt a korabeli társadalom visszásságait mutatja be – a szituációk, a jellegzetes karakterek azóta sem változtak, minden bizonnyal ezért töretlenül népszerű és aktuális ma is a darab –, másrészt amellett teszi le a garast, hogy a „rendszer” ellen – függetlenül attól, hogy földi vagy égi – érdemes és kell küzdeni, még akkor is, ha ezzel a klasszikus értelemben vett földi boldogság elérhetetlenné válik.
A mű maga gyakran egyensúlyoz a melodráma és a burleszkszerű komédia határán, és a két műfaj közötti egészséges egyensúlyt, a két stílus ötvözését a nagyváradi előadásban sem mindig sikerült elérni. Mindazonáltal a főszereplők, Liliom és Juli jeleneteinél sikerült megteremteni azt az atmoszférát, ami emlékezetessé teszi őket – köszönhető ez elsősorban a színészek, Kardos M. Róbert és Tasnády-Sáhy Noémi átütő erejű játékának.
A kikacsintások, karikírozások néhol kimondottan jól sikerültek – például amikor a kispolgári konformizmust választó Hugó és Mari párosa a fényképezkedésnél dróton rángatott bábuként kezd el mozogni –, máskor viszont erős, de öncélúnak tetsző poénként jönnek át. Ilyen például az, hogy – mintegy újabb jutalomjátékként – Hollundernét Hajdu Géza játssza, aki láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepben, és zseniális komikusi vénájával emlékezetes karakterré formálja az idős fényképésznőt, amivel gyakran el is viszi a show-t.
A színészi játék mindvégig erős, a díszlet kimondottan eredeti, és visszafogottságával még inkább a színészi teljesítményre irányítja a nézők figyelmét.
A zárás ugyanakkor – nem feltétlenül indokoltan – hepiend szerűre sikeredett: a főhős látványos feloldozása, vagy legalábbis annak ígérete meglehetősen túlmagyarázva, szájba rágósan jelenítődik meg, ami kissé didaktikussá teszi az előadás végét.
Molnár Ferenc: Liliom
Rendező: Szikora János. Szereplők: Kardos M. Róbert, Tasnádi-Sáhy Noémi, Tóth Tünde, Szotyori József, Hunyadi István, Meleg Vilmos, Fodor Réka, Magyari Izabella, Hajdu Géza, Ababi Csilla, Csatlós Lóránt, Dobos Imre, ifj. Kovács Levente, Kiss Csaba, Kocsis Gyula. Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos, Dramaturg: Derzsi Pálma
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!