A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.
2016. november 05., 09:402016. november 05., 09:40
„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.
A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.
Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.
Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.
Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
szóljon hozzá!