Lába kelt több tucat felbecsülhetetlen értékű fejfának a Máramaros megyei Szaplonca világszerte páratlan vidám temetőjéből. Az egyelőre felderítetlen lopásokon kívül szakmai nézeteltérés is támadt az ironikus-vicces sírversekkel ellátott fakereszteket restauráló helyi fafaragó mesterek és a műemlékvédelmi hatóságok között.
2013. november 28., 19:072013. november 28., 19:07
Minősített lopás és rongálás bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést a rendőrség a máramarosszigeti bírósági ügyészségen a szaploncai vidám temetőből nyomtalanul eltűnt fejfák ügyében. Az ország egyik leghíresebb idegenforgalmi látványosságának számító sírkertnél tapasztalható rendellenességeket egy a bukaresti kulturális minisztérium, a megyei művelődési igazgatóság, a rendőrség és a prefektúra munkatársai alkotta vegyes bizottság tárta fel.
Az ankét során kiderült, az UNESCO-védelem alatt álló temetőből több tucat egyedi fakeresztnek nyoma veszett, ugyanakkor más fejfák restaurálásának a szakhatóságok engedélye nélkül láttak neki helyi mesteremberek. A kihágások miatt pénzbírsággal sújtották a vidám temető tulajdonosát, a szaploncai ortodox egyházközséget, az eltűnt fejfák felderítése azonban már az ügyészség feladata.
A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje az egyiptomi Királyok völgye után a világ második legegyedibb és -híresebb temetkezési helyének számít. Létrejötte egy helyi mesternek, Stan Ioan Pătraşnak köszönhető, aki a falu görög katolikus papjának sugallatára 1935-ben nekilátott a hagyományosnál szélesebb fejfák faragásának. A tölgyfából készült kereszteket élénk színűre festette, közülük a legjellegzetesebb árnyalat szaploncai kékként híresült el.
A fejfák különlegessége mégis abban rejlik, hogy a fafaragó mester – akiben egyszerre megbújt a festő és a népi költő – domborművekkel illusztrálta az elhunytat, annak foglalkozását, mindezt pedig sírfeliratokkal fejelte meg. Ezek a máramarosi román nyelvjárásban írt naiv sírversek a szaploncai temetőben elhantoltak humoros, kitalált elbeszélései az utókor számára. A monológok azonban mindig a valóságon alapultak, ízelítőül idézünk egy Pătraş-féle gyöngyszemet: „Itt nyugszom én idelenn, Braic Ileana a nevem, volt öt legénygyermekem, isten tartsa valahányat. Neked Griga megbocsátok, bár a késed belémvágtad, mikor leszúrtál részegen, de eltemettél tisztesen. Itt a nagy templom tövén, te is megtérsz majd mellém”.
A kulturális minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy a helyi lakosok közül sokan újra cserélik felmenőik fejfáit, vagy a korhadásnak indult eredetiket helyi mesterekkel felújíttatják. Strébeli Róbert, a Máramaros megyei műemlékvédelmi hivatal szakértője az Erdély Televíziónak úgy nyilatkozott, a helyben végzett, hatóságilag nem engedélyezett restaurálás mérhetetlen károkat okoz az ország kulturális örökségének részét képező temető keresztjeinek, mivel előzetesen nem tisztítják meg a fejfákat a gombás fertőzésektől, hanem akrilfestékkel egyszerűen újramázolják.
Strébeli szerint a Pătraş – valamint a később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu – által faragott mintegy nyolcszáz fejfának kevesebb mint negyede maradt meg, a többinek nyoma veszett vagy helyi mesterek próbálják restaurálni. Iustin Lutai ortodox pap azonban cáfolja, hogy bárki fejfákat lopott volna a vidám temetőből. Viszont a lelkész szerint kívülálló hivatásos restaurátoroknak nem szabad beavatkozniuk a keresztek rendbetételénél, mivel a helyi mesterek ehhez jobban értenek.
Az ügyészségi eljárás bendításával egy időben a szabadtéri múzeumként működő szaploncai temetőkertet – amelyet Románia felterjesztene az UNESCO világörökségi listájára – állandó megfigyelés alá vonták a szakhatóságok a fejfák ritkításának megakadályozása, a műemlékvédelmi szabályok tiszteletben tartása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!