Minősített lopás és rongálás bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést a rendőrség a máramarosszigeti bírósági ügyészségen a szaploncai vidám temetőből nyomtalanul eltűnt fejfák ügyében. Az ország egyik leghíresebb idegenforgalmi látványosságának számító sírkertnél tapasztalható rendellenességeket egy a bukaresti kulturális minisztérium, a megyei művelődési igazgatóság, a rendőrség és a prefektúra munkatársai alkotta vegyes bizottság tárta fel.

Az ankét során kiderült, az UNESCO-védelem alatt álló temetőből több tucat egyedi fakeresztnek nyoma veszett, ugyanakkor más fejfák restaurálásának a szakhatóságok engedélye nélkül láttak neki helyi mesteremberek. A kihágások miatt pénzbírsággal sújtották a vidám temető tulajdonosát, a szaploncai ortodox egyházközséget, az eltűnt fejfák felderítése azonban már az ügyészség feladata.

A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje az egyiptomi Királyok völgye után a világ második legegyedibb és -híresebb temetkezési helyének számít. Létrejötte egy helyi mesternek, Stan Ioan Pătraşnak köszönhető, aki a falu görög katolikus papjának sugallatára 1935-ben nekilátott a hagyományosnál szélesebb fejfák faragásának. A tölgyfából készült kereszteket élénk színűre festette, közülük a legjellegzetesebb árnyalat szaploncai kékként híresült el.

A fejfák különlegessége mégis abban rejlik, hogy a fafaragó mester – akiben egyszerre megbújt a festő és a népi költő – domborművekkel illusztrálta az elhunytat, annak foglalkozását, mindezt pedig sírfeliratokkal fejelte meg. Ezek a máramarosi román nyelvjárásban írt naiv sírversek a szaploncai temetőben elhantoltak humoros, kitalált elbeszélései az utókor számára. A monológok azonban mindig a valóságon alapultak, ízelítőül idézünk egy Pătraş-féle gyöngyszemet: „Itt nyugszom én idelenn, Braic Ileana a nevem, volt öt legénygyermekem, isten tartsa valahányat. Neked Griga megbocsátok, bár a késed belémvágtad, mikor leszúrtál részegen, de eltemettél tisztesen. Itt a nagy templom tövén, te is megtérsz majd mellém”.

A kulturális minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy a helyi lakosok közül sokan újra cserélik felmenőik fejfáit, vagy a korhadásnak indult eredetiket helyi mesterekkel felújíttatják. Strébeli Róbert, a Máramaros megyei műemlékvédelmi hivatal szakértője az Erdély Televíziónak úgy nyilatkozott, a helyben végzett, hatóságilag nem engedélyezett restaurálás mérhetetlen károkat okoz az ország kulturális örökségének részét képező temető keresztjeinek, mivel előzetesen nem tisztítják meg a fejfákat a gombás fertőzésektől, hanem akrilfestékkel egyszerűen újramázolják.

Strébeli szerint a Pătraş – valamint a később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu – által faragott mintegy nyolcszáz fejfának kevesebb mint negyede maradt meg, a többinek nyoma veszett vagy helyi mesterek próbálják restaurálni. Iustin Lutai ortodox pap azonban cáfolja, hogy bárki fejfákat lopott volna a vidám temetőből. Viszont a lelkész szerint kívülálló hivatásos restaurátoroknak nem szabad beavatkozniuk a keresztek rendbetételénél, mivel a helyi mesterek ehhez jobban értenek.

Az ügyészségi eljárás bendításával egy időben a szabadtéri múzeumként működő szaploncai temetőkertet – amelyet Románia felterjesztene az UNESCO világörökségi listájára – állandó megfigyelés alá vonták a szakhatóságok a fejfák ritkításának megakadályozása, a műemlékvédelmi szabályok tiszteletben tartása érdekében.