Lába kelt több tucat felbecsülhetetlen értékű fejfának a Máramaros megyei Szaplonca világszerte páratlan vidám temetőjéből. Az egyelőre felderítetlen lopásokon kívül szakmai nézeteltérés is támadt az ironikus-vicces sírversekkel ellátott fakereszteket restauráló helyi fafaragó mesterek és a műemlékvédelmi hatóságok között.
2013. november 28., 19:072013. november 28., 19:07
Minősített lopás és rongálás bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést a rendőrség a máramarosszigeti bírósági ügyészségen a szaploncai vidám temetőből nyomtalanul eltűnt fejfák ügyében. Az ország egyik leghíresebb idegenforgalmi látványosságának számító sírkertnél tapasztalható rendellenességeket egy a bukaresti kulturális minisztérium, a megyei művelődési igazgatóság, a rendőrség és a prefektúra munkatársai alkotta vegyes bizottság tárta fel.
Az ankét során kiderült, az UNESCO-védelem alatt álló temetőből több tucat egyedi fakeresztnek nyoma veszett, ugyanakkor más fejfák restaurálásának a szakhatóságok engedélye nélkül láttak neki helyi mesteremberek. A kihágások miatt pénzbírsággal sújtották a vidám temető tulajdonosát, a szaploncai ortodox egyházközséget, az eltűnt fejfák felderítése azonban már az ügyészség feladata.
A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje az egyiptomi Királyok völgye után a világ második legegyedibb és -híresebb temetkezési helyének számít. Létrejötte egy helyi mesternek, Stan Ioan Pătraşnak köszönhető, aki a falu görög katolikus papjának sugallatára 1935-ben nekilátott a hagyományosnál szélesebb fejfák faragásának. A tölgyfából készült kereszteket élénk színűre festette, közülük a legjellegzetesebb árnyalat szaploncai kékként híresült el.
A fejfák különlegessége mégis abban rejlik, hogy a fafaragó mester – akiben egyszerre megbújt a festő és a népi költő – domborművekkel illusztrálta az elhunytat, annak foglalkozását, mindezt pedig sírfeliratokkal fejelte meg. Ezek a máramarosi román nyelvjárásban írt naiv sírversek a szaploncai temetőben elhantoltak humoros, kitalált elbeszélései az utókor számára. A monológok azonban mindig a valóságon alapultak, ízelítőül idézünk egy Pătraş-féle gyöngyszemet: „Itt nyugszom én idelenn, Braic Ileana a nevem, volt öt legénygyermekem, isten tartsa valahányat. Neked Griga megbocsátok, bár a késed belémvágtad, mikor leszúrtál részegen, de eltemettél tisztesen. Itt a nagy templom tövén, te is megtérsz majd mellém”.
A kulturális minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy a helyi lakosok közül sokan újra cserélik felmenőik fejfáit, vagy a korhadásnak indult eredetiket helyi mesterekkel felújíttatják. Strébeli Róbert, a Máramaros megyei műemlékvédelmi hivatal szakértője az Erdély Televíziónak úgy nyilatkozott, a helyben végzett, hatóságilag nem engedélyezett restaurálás mérhetetlen károkat okoz az ország kulturális örökségének részét képező temető keresztjeinek, mivel előzetesen nem tisztítják meg a fejfákat a gombás fertőzésektől, hanem akrilfestékkel egyszerűen újramázolják.
Strébeli szerint a Pătraş – valamint a később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu – által faragott mintegy nyolcszáz fejfának kevesebb mint negyede maradt meg, a többinek nyoma veszett vagy helyi mesterek próbálják restaurálni. Iustin Lutai ortodox pap azonban cáfolja, hogy bárki fejfákat lopott volna a vidám temetőből. Viszont a lelkész szerint kívülálló hivatásos restaurátoroknak nem szabad beavatkozniuk a keresztek rendbetételénél, mivel a helyi mesterek ehhez jobban értenek.
Az ügyészségi eljárás bendításával egy időben a szabadtéri múzeumként működő szaploncai temetőkertet – amelyet Románia felterjesztene az UNESCO világörökségi listájára – állandó megfigyelés alá vonták a szakhatóságok a fejfák ritkításának megakadályozása, a műemlékvédelmi szabályok tiszteletben tartása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.
Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!