2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
Csakhogy Traian Bãsescu kezdeményezése – nyolc egykori és jelenlegi miniszter elleni bûnvádi vizsgálat indítványozása, amelyhez az alkotmány egyértelmû, de procedurálisan nem körülírt hatáskört biztosít – oly mértékben irányul a jelenlegi politikai osztály egésze ellen, illetve oly mértékben osztja meg a vezetõ elitet, hogy ebben a helyzetben szinte elképzelhetetlen olyan eljárás, amelyet mindenki semlegesnek tekint. És nem az a baj, hogy nem létezik olyan jogi szöveg, amelyet minden politikus azonos módon olvasna és értelmezne. A bajok forrása sokkal inkább az, hogy az önérdekû interpretációk csatájából hiányzik az a végsõ fórum, amely rákényszerítené a politikai osztályra az egyedül alkalmazható értelmezést. E fórum hiányában – amely másutt az erõs alkotmánybíróság – minden, a hatalmat korlátozó szabály szétcsócsálhatóvá válik. A szabályok „helyes\" értelmezéséért folytatott csatában pedig észre sem vevõdik már, lassan az ország fõ gondja: a választott vezetõk nem a társadalompolitikai célok rangsora, hanem a hatalmi eljárások és a procedurális kiskapuk értelmezése fölött radikalizálódnak. Dühödt politikusokat és közönyös polgárokat állít szembe ez az észrevétlenül ránk telepedõ baj, és a rossz témákba költözõ szenvedély érthetetlenné teszi magát a politikát is. Ebben az érthetetlenségben kezd olvadozni Bãsescu népszerûsége. Hiszen sokan, kik érteni szeretnék, nem értik: hogyan gondolja, hogy az eljárások ugyanolyan önkényes értelmezésével erõsítheti az alkotmányos rendet, amilyennel az általa bírált politikai osztály gyengíti azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok