JEGYZET – Teljesen érthető a Kolozsvári Rádió vezetőségének abbéli igyekezete, hogy tisztázza: nem azért vált meg egyik munkatársától, mert az kifogást emelt az RMDSZ elnöke sajtótanácsosának a területi stúdiónál betöltött munkaviszonya ellen.
2015. június 17., 12:082015. június 17., 12:08
2015. június 17., 12:172015. június 17., 12:17
A Krónika sem állította azt, hogy a kettő között összefüggés lenne. Viszont arról nem kívánunk sem szövegértelmezési, sem stilisztikai vitát nyitni, hogy a Kirúgták Debreczeni Hajnalka feljelentőjét címbéli megállapítás mégis ezt sugallja-e. Szerintünk nem, úgyhogy ma is vállaljuk.
Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a tények, információk felsorolásán túlmenően az olvasó eligazítása érdekében az újságírónak az összefüggésekre is rá kell világítania. Tény, hogy nevezett Vasile Luca, a román szerkesztőség munkatársa megszegte a közszolgálati média belső szabályzatát, amikor felettesei engedélye hiányában egy tévécsatornával is együttműködött.
Más kérdés, hogy véleményünk szerint meglehetősen drákói szigorra vall erre hivatkozva kirúgni (pardon: elbocsátani) olyan körülmények között, hogy mindezt korábban éveken keresztül tolerálták; arról nem beszélve, hogy hasonló mellékállással majd mindegyik közmédiás kolléga rendelkezik. Nem állítjuk, hogy Luca „vesztét\" a Debreczeni-ügy kirobbantása okozta, meggyőződésünk azonban, hogy munkaadójánál ezzel telt be a pohár.
És most az összeesküvés-elméletek ódiumával is lássuk az összefüggéseket. Vasile Luca másfél évvel ezelőtt plágium gyanújával feljelentést tett a Kolozsvári Rádió menedzseri tisztségét frissen elnyert Bogdan Roşca ellen. Panaszát kivizsgálva a Babeş–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága arra a következtetésre jutott: 1998-ban írt államvizsga-dolgozatát Roşca szinte teljes egészében a rádió egyik riporterének egy évvel azelőtti dolgozatából másolta.
A BBTE rektora tavaly arra hivatkozva nem nyilvánította semmisnek a diplomamunkát, hogy a plágiumot csak egy 2011-ben kihirdetett törvény tiltja, amelynek hatálya nem lehet visszamenőleges.
Ennek ismeretében érthető, miért nem vonakodott egy percig sem a szellemi tulajdon eltulajdonításán ért rádióigazgató aláírni a leleplezését kiváltó beosztottját. Meglehet, hogy Vasile Luca egy notórius feljelentő, ettől függetlenül eddig neki volt igaza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!