JEGYZET – Kedves olvasó, képes lenne Ön bármilyen jelképet őszintén tisztelni csak azért, mert erre törvény kötelezi?
2015. október 17., 16:342015. október 17., 16:34
Nos könnyen megtörténhet, hogy ezzel a dilemmával hamarosan mindannyian élesben szembesülünk, 36 kormánypárti képviselő ugyanis olyan törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amely egyenesen szabadságvesztéssel sújtaná, ha valaki nem tiszteli kellő mértékben a román nemzeti jelképeket, különös tekintettel a zászlóra.
A Szociáldemokrata Párt és az Országos Szövetség Románia Haladásáért 36 képviselője és szenátora egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt, aki nyilvánosan megsérti a román nemzeti jelképeket, vagy „tiszteletlenül viselkedik” ezekkel a szimbólumokkal szemben. Fél évtől két évig terjedő börtönbüntetés járna azoknak, akik ugyancsak nyilvánosan „megvetéssel viseltetnek az állami hatóságok által használt jelképekkel szemben”. Szerintük az követ el ilyen bűncselekményt, aki szóban, nyilvános beszédek és szlogenek, sértő, támadó tartalmú írások, rajzok formájában, obszcén gesztusok, „becsmérlő arckifejezések” révén szidalmazza, vagy rongálja ezeket az állami szimbólumokat.
Most ízlelgessük egy darabig az olyan zseniális elemeket, mint például az, hogy valaki „becsmérlő arckifejezések” révén fejezi ki tiszteletlenségét a román zászló iránt. Mit fed ez pontosan, és hogyan állapítják meg, hogy valakinek az arckifejezése kellő mértékben normális egy román zászló közelében, vagy már fölfedezhetőek rajta a becsmérlés nyomai? Minden zászló mellé külön rendőrt állítanak, aki egy külön erre kifejlesztett becsmértékkel megméri mindenkinek az arckifejezését, és aki nem kellőképpen tisztelettudó, az már mehet is tiszteletet tanulni a börtönbe?
Az ötlet persze megint miattunk merült fel, nevezetesen azért, mert a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem engedett a szélsőséges román szervezetek provokációjának, és nem hagyta, hogy az amúgy a román törvények értelmében fellobogózott városháza tornyára kitűzzék a magyar közösség megalázását szolgáló román zászlót. Pedig ahhoz, hogy az ember egy jelképet, jelen esetben egy zászlót tisztelni tudjon, az szükséges, hogy azt tisztelje, amit az illető zászló képvisel. Döntse el mindenki saját hatáskörben, hogy az a román államhatalom, amely ilyen törvénytervezeteket kiagyal, jelenleg méltó-e erre a tiszteletre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!