2011. december 30., 11:582011. december 30., 11:58
Üröm az örömben, hogy megint bennünket, magyarokat találtak meg, és a román–magyar jégkorongmeccs kapcsán kirobbantott himnuszbotrányt követően most abból próbálnak ügyet kreálni, hogy a romániai magyarok kétszer ünneplik meg az új évet, sőt ilyenkor is felhangzik az Isten, áldd meg a magyart, illetve a Székelyföldön még a székely himnusz is. Így válik egy ártalmatlan, szimbolikus, de azért sokak számára fontos gesztus – az „igazi,” „magyar” új év megünneplése a „román” után – az ország egységét veszélyeztető, súlyos irredenta tetté.
A sovén médiakampány persze elítélendő, ám megjegyzendő, hogy némi haszna mégis lehet: tudatosítja a románokban, hogy egyrészt Romániában tényleg nem mindenki román, másrészt azt is, hogy az országban élő őshonos magyar közösség – akár ilyen szimbolikus megnyilvánulások révén is – megpróbálja otthon érezni magát a saját szülőföldjén. Az már más kérdés, hogy erre milyen reakciókkal válaszol a román társadalom. Az elmúlt hetekben tapasztalt uszító hadjárat ugyanis lassan már az 1990 előtti fasiszta kommunista korszak megnyilvánulásait idézi. Ráadásul 2012 választási év, így nem kizárható, hogy a magyarellenesség egyes pártoknál központi kampányelem lesz.
Egyrészt ugyanis az ország gazdasági helyzete miatt nagy az elégedetlenség, és ilyenkor mindig jól jön egy bűnbak felmutatása, másrészt a hisztériakeltés mindig egyszerűbb, mint az érdemi megoldások felvázolása. Az ellenzéki pártok meg már csak azért is előszeretettel veszik elő a nacionalista retorikát, mert ezzel is üthetnek egyet a kormányon, amelynek az RMDSZ is tagja. A magyarellenes hisztériakampány ugyanakkor kontraproduktív.
Azzal ugyanis mind az uszításban csupán a nagyobb olvasottság/nézettség eszközét látó, felelőtlen sajtó, mind a politikum csupán azt az érzetet erősíti a magyarokban, hogy még mindig nem érezhetik magukat biztonságban szülőföldjükön – amelyen amúgy nem ők vagy az őseik emigránsok, hanem a román állam a „jövevény”. Így tovább mélyül a szembenállás, és még gyakrabban folyamodnak majd olyan eszközökhöz, amelyek a tolakodó, hatalmát állandóan fitogtatni akaró román nemzetállamisággal szemben – még ha csak virtuálisan is – a haza, az otthonosság érzetét biztosítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok