2010. július 01., 07:152010. július 01., 07:15
Ez volt ugyanis az utolsó szalmaszál, amelybe a kormány – bevételeit növelendõ – belekapaszkodott azután, hogy az alkotmánybíróság minden politikai befolyásoltság és nyomás ellenére kimondta: a nyugdíjak lefaragása magántulajdont sértõ cselekedet, következésképpen törvénytelen. Tehát nem alkalmazható. Kiadást csökkenteni szándékozó takarékossági intézkedés helyett tehát bevételt növelõ, de legalábbis növelni szándékozó eszközt léptet életbe mától a kormányzat ahhoz, hogy a jelenlegi, több mint kilencszázalékos államháztartás-hiányt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapított 6,8 százalékos szintre szorítsa vissza, s hogy ennek nyomán Románia megkaphassa az ötödik, 850 millió euró értékû hitelrészletet. Az áfa növelése, mint ismeretes, csak az egyik intézkedés azok sorából, amelyekkel az állam minél több pénzt igyekszik beseperni, hiszen ugyancsak mától huszonöt százalékkal csökken a közalkalmazottak bére. Még nem tudni, hogy e két intézkedés meghozza-e a kormányzat és az IMF által remélt eredményt. Az viszont megelõlegezhetõ, hogy az áfa növelése egyfelõl pénzhígulást, másrészt a bruttó hazai termék 70 százalékát termelõ és az államkasszába e szerint adózó magánszféra, de még az önkormányzatok szintjén is többletkiadást, tehát – akárcsak a közalkalmazottak bércsökkentése – a fizetõképesség gyengülését idézi elõ. Márpedig a fizetõképesség csökkenésének egyenes következményeként kevesebb pénz forog, minekutána kevesebb adó és kevesebb áfa folyik be az államkasszába. A nyugdíjak tervezett csökkentése által korábban vetett hullámok elcsitultak. Arra volnék kíváncsi, hogy lesz-e hasonló vihar, ha a kormányzat, esetleg a korrupcióellenes hivatal nem tesz semmit az adófizetõk pénzébõl összeálló államkasszából kifizetett csillagászati és gyanús közbeszerzési ügyletek tárgyában. S ha a mostani tûzoltó intézkedések után nem hozza meg a gazdaságot élénkítõ, az adóztatási rendszert a valósághoz pászító intézkedéseket.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.