2012. december 11., 09:142012. december 11., 09:14
A kormányzó balliberálisok kétharmad közeli többséget szereztek ugyan – gyakorlatilag lesöpörve a hazai politika térképéről a több sebből vérző jobboldalt –, győzelmüket azonban nagyrészt a Traian Băsescuval szembeni protesztszavazatoknak köszönhetik.
Márpedig – és ezt a közelmúltban végbement politikai folyamatok, pártok és közszereplők bukása bebizonyította – politikai és kormányprogramnak kicsit kevés egyetlen ember ellen ugyanazon táborba terelni a választókat, az effajta ellenségkép rendkívül múlandó. Ráadásul a Băsescu-fóbián kívül az USL-t belső konfliktusok, beteges bizalmatlanság is jellemzi, erre a legékesebb példa Victor Pontának az RMDSZ-hez intézett ajánlata.
Egyértelmű, hogy a szociáldemokrata kormányfő nem vasárnap este pendítette meg először Kelemen Hunornak a szövetség kooptálásának lehetőségét, de nem ártana, ha az RMDSZ számára is nyilvánvaló lenne: Ponta jobbára csak kihasználja a magyar alakulatot a liberálisokkal vívott presztízscsatája során, egyfajta jolly jokerként előkészítve az RMDSZ-t arra az esetre, ha szétválnak útjaik Crin Antonescuékkal. Az RMDSZ-nek már csak azért is jó lesz ügyelnie, milyen formában „bútorozik öszsze” az USL-lel, mert lényeges engedményekre nem számíthat az önmagát túlnyert balliberális koalíciótól.
A hatalomban való részvétel mindenáron erőltetése pedig saját választóiból sem vált ki sokáig rokonszenvet. Annál is inkább, hogy az RMDSZ-nek fokozottan vigyáznia kell a következő években folyamatosan apadó szavazótáborára. Amelynek csökkenését rákenheti ugyan a zord időjárásra és a magyar rivális szereplésére, ezek a kifogások azonban egy esetleges, 2016-os kudarc esetén annyit se érnek majd, mint halottnak a csók.
Bármilyen mértékben alulmúlta ugyan a maga által kitűzött célokat az EMNP, az RMDSZ-nek már csak saját érdekei okán is keresnie kell az együttműködést a néppárttal, amelyet fölösleges bűnbaknak kikiáltania.
A néppártnak ugyanakkor be kell látnia, hogy a helyhatósági választáson szerzett voksok számának enyhe növelésén túlmenően nem tudta maradéktalanul megszerezni a borítékolhatóan „RMDSZ-ellenes”, azaz az MPP-s szavazók támogatását. Ilyen értelemben pártszempontból magyar győztese nincs a mostani megmérettetésnek, de ha az RMDSZ és az EMNP a következő időszakban nem talál rá az összefogás útjára, szinte biztos, hogy 2016-ban az egész közösség súlyos vereségéhez vezet a belső torzsalkodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok