Veszélyes precedenst teremtett a belügyminisztérium, amikor a „szélsőséges tevékenysége” miatt megtiltotta több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzon.
2014. március 16., 20:592014. március 16., 20:59
2014. március 17., 11:432014. március 17., 11:43
Olyan körülmények között ugyanis, hogy az ellenzék és a kormánypártok egymásra rálicitálva próbálják szavazatokra konvertálni magyarellenes nyilatkozataikat, biztosra vehető, hogy a májusi EP-választásokig sportot űznek majd azon kijelentéseikből, hogy kiket kellene még kitiltani az országból, s lehet, hogy néhány olyan magyarországi politikus is a persona non grata listára kerül, akinek a száját legalább egyszer elhagyta az autonómia szó.
A szociáldemokraták egyébként el is kezdték már, Bogdan Diaconu képviselő tegnap blogbejegyezésben tudatta, hogy az autonómiát követelő magyar politikusok kitiltása stratégiai szükségszerűség, hogy megmutassák, Románia nem egy védelem- és identitásmentes ország. Név szerint pedig már meg is említette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.
A magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült PSD-politikus kijelentései már senkit nem lepnek meg. A kontextus viszont menet közben megváltozott, hiszen pártja éppen azzal az RMDSZ-szel kormányoz, amelynek elnöke február közepén azt ígérte, hogy még a tavaszi parlamenti ülésszak során beterjesztik a döntéshozók elé az autonómiastatútumot.
Jelen körülmények között nagy felelősség hárul az RMDSZ politikusaira. Amennyiben komolyan gondolják, s nemcsak ellenzékben állnak ki az önrendelkezés mellett, mielőbb lépniük kell. S nem csupán arról van szó, hogy iktatniuk kell a tervezetet, aztán lesz, ami lesz, hanem ki kell állniuk, s el kell magyarázniuk kormánypartnereiknek és az ellenzéki pártok képviselőinek egyaránt, hogy az autonómia nem ördögtől való, s mi csak azt kérjük, ami más nemzeti közösségeknek már rég megadatott az Európai Unióban.
Tudjuk, hogy nem könnyű a krími elszakadási vágy, a skóciai és katalóniai függetlenedési kísérletek közepette, de kezdeményezni kéne végre az érdemi párbeszédet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!