2011. május 23., 09:502011. május 23., 09:50
Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem. A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik. Az egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de objektíven nézve nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását. Az RMDSZ frusztrációja érthető, mégis, meglehetősen vad az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné.
Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – míg az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé. Csakhogy már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét. Az RMDSZ számára bosszantó, hogy a kormány helyzetbe kívánja hozni azon erdélyi politikusokat, akik hajlandóak együttműködni nemzetpolitikája megvalósításában – mindemellett még a versenyhelyzet ellenére sem kis kommunikációs túlzás, ha monopóliuma megnyirbálását gyarmatosításként, importált megosztásként (mintha az erdélyi magyarságon belül amúgy nem lennének politikai nézetkülönbségek) vagy pláne a magyar parlamenti jelenlét felszámolására tett törekvésként próbálja beállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!