Fellélegezhetnek az RMDSZ vezetői. Ha ugyanis a román pártok betartják a választási törvény módosításáról a héten kötött megállapodást, a szövetség parlamenti jelenléte „bebetonozódik”, hiszen az egyezmény értelmében a négy megyében a szavazatok legalább húsz százalékát megszerző párt akkor is bejut a törvényhozásba, ha országosan nem kapja meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot.
2015. május 21., 21:092015. május 21., 21:09
A módosítást nyugodtan nevezhetjük lex RMDSZ-nek is. Nem csupán azért, mert a szövetség javasolta, hanem azért is, mert teljes mértékben az RMDSZ-re szabták. Jelen állás szerint ugyanis kis túlzással az a helyzet, hogy elegendő, ha Hargita, Kovászna, Maros, Bihar és Szatmár megyében a szövetség helyi politikusai, valamint családtagjaik a tulipánra voksolnak, és máris megvan a parlamenti képviselet.
Ez ugyanakkor kérdéseket is fölvet azzal kapcsolatban, mennyire politizál felelősen, a polgárok érdekében egy olyan szervezet, amelynek igazából nem kell megmérettetnie magát a választási versenyben, hiszen jóformán automatikusan tagja a parlamentnek. Az RMDSZ javaslatának – legalábbis a szövetség szempontjából – nagyon is megvan a rációja.
A rivális magyar pártok ugyan nem kerültek a parlamentbe jutás közelébe, de annyi szavazatot bármikor összegyűjthetnek, hogy az RMDSZ-nek már ne maradjon elég a parlamentbe jutáshoz. (Ismeretes, hogy a felmérések szerint valahol az 5 százalékos küszöb környékén egyensúlyoz). Mindemellett az RMDSZ-ből, és egyáltalán a politikából kiábrándult polgárok egyre nagyobb száma is arra ösztönözte a szövetséget, hogy megpróbálja kiiktatni a versenyt.
Pedig az RMDSZ parlamenti jelenléte nem öncél. Az átlag romániai magyar polgárnak nem az az érdeke, hogy például Verestóy Attila örök életére szenátor legyen, hanem az, hogy a romániai magyar politikai szférában olyan pezsgés, verseny, és a versenyből fakadó teljesítmény- és cselekvéskényszer legyen, amely nyomán a legrátermettebb, és a magyar érdekekért leginkább tenni képes személyek kerülnek a parlamentbe a magyarok képviseletében. Nem akarunk vészmadárkodni, de attól tartunk, ez a módosítás nem ebbe az irányba mutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!