2012. október 30., 10:262012. október 30., 10:26
Először is fennáll a veszélye, hogy – még ha Romániában ilyesmi nem fordult elő – az igazságszolgáltatás feloszlatja a pártot, miután két egymást követő törvényhozási megmérettetésen sem indul, illetve két egymást követő választáson sem szerez országos szinten legkevesebb 50 ezer szavazatot.
De ha a hazai bíróság elnéző lesz is, nem remélheti ugyanezt a párt saját tagságától. A Maros megyei polgáriak mintájára várhatóan máshol is masszívan igazolnak majd át az MPP-sek az EMNP-be, a polgári választótábor pedig minden bizonynyal nem az RMDSZ-es tulipánra, hanem a néppárti csillagra üti majd a pecsétet.
A választásokról való távolmaradás nyomán ugyanis ebbe az MPP vezetőinek immár vajmi kevés beleszólásuk lesz. Persze kérdés, hogy ehhez a döntéshez mennyiben járultak hozzá a párt hiányosságai, tételesen jelölt- és eszköztelensége, illetve az RMDSZ-hez történt erőteljes közeledése. Noha a politikában semmi sem lehetetlen, meglehetősen furcsa, hogy miután az MPP nemet mond a néppárttal való választási összefogásra, többéves süketek párbeszéde után hirtelen szót ért azzal az RMDSZ-szel, amelyik eddig hallani sem akart politikai riválisról, most viszont stratégiai együttműködésre is kész a polgáriakkal, ha nem jelentenek konkurenciát számára…
Apropó, verseny és szelleme. Vajon mit szólnak a választás szabadságát hirdetők az RMDSZ főtitkárának legújabb „axiómájához”, miszerint nem volt őszinte Sánta Imre református lelkésznek a Mikó-ügyben tanúsított kiállása, miután képviselői mandátumra pályázik az EMNP színeiben? A Mikó-perben börtönbüntetésre ítélt Markó Attila ugyan mitől kampányolhat hitelesebben az ügy mellett a tiszteletesnél? Csak azért, mert RMDSZ-es?
Ha ez így van, akkor a szövetség Minden magyar számít szlogenje blöff, kampánylózung, hiszen az RMDSZ számára csak az magyar és hiteles, aki a tulipánra esküszik vagy szavaz. A többiek pedig minimum románbérencek…
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.