JEGYZET – A román diplomácia feltalálta a kisebbségek nélküli kisebbségvédelmet. Az történt ugyanis, hogy múlt hétvégén a román külügyminisztérium konferenciát rendezett Kolozsváron a kisebbségvédelem román modellje témájában.
2015. május 09., 14:462015. május 09., 14:46
A konferencia meghívottjai közül csak egyetlen tényező hiányzott: Románia legnagyobb kisebbségi közössége, a magyar közösség képviselője.
Jó, nem minden esetben lehetséges, hogy egy konferencián az alany is jelen legyen. A 16. századi magyarországi török hódítás témájában megtartott történészkonferenciára például hiába is próbálnák Szulejmán szultánt, esetleg II. Lajos királyt vagy Szapolyai Jánost, netán egy kisebb, portyázó janicsáregységet meghívni, objektív okok miatt úgysem tehetnének eleget a meghívásnak.
Ugyanígy például a nemi betegségekről szóló orvosi konferenciát is tökéletesen le lehet folytatni anélkül, hogy a szónoki emelvényen egy kényelmes tartályban elhelyeznék a szifiliszbaktériumok néhány ezernyi jóképű képviselőjét.
De azért éppen Erdély szívében még a sajnálatosan megváltozott etnikai viszonyok ellenére sem lett volna olyan nehéz legalább egy magyar előadót találni, hiszen ha kiküldték volna a portást az utcára, tízből egy járókelő vélhetően magyarul szólalt volna meg, és akkor már legalább mutatóba bevihették volna, hogy elmondja, milyen napja van. Vagy ha nem adnak neki szót, legalább a svédasztalról kínálják meg, hogy lássa a világ, milyen úri módon bánik Románia a kisebbségeivel.
De nem. A konferenciát szervező Bogdan Aurescu román külügyminiszter és a multikulturalitását nyakra-főre (zömmel románul) hangoztató BBTE még ezt sem tartotta fontosnak. Persze a maguk szempontjából érthető. Elvégre a konferencia a román kisebbségvédelmi modell nagyszerűségéről szólt, ebbe a tematikába pedig nehezen illeszkedett volna bele egy olyan kisebbségi előadó, aki a saját és közössége tapasztalatai alapján arról beszélt volna, hogy erről szó sincs.
Mindazonáltal azt kell mondanunk, a bukaresti külügy részéről számunkra bizonyos szempontból kimondottan kedvező döntés volt nem meghívni. Hiszen ezzel is megmutatták a nagyvilágnak, mennyire gondolják komolyan a kisebbségek problémáira való odafigyelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!