JEGYZET – A Román Vasúttársaság (CFR) nem csupán kifogástalan, gyors és civilizált szolgáltatásokat nyújt, de emellett még kiemelten tiszteli és támogatja a magyar nemzetiségű, adófizető román állampolgárokat. Na jó, ez talán legfeljebb egy párhuzamos univerzumban lehet igaz.
2016. március 06., 12:392016. március 06., 12:39
2016. március 06., 12:562016. március 06., 12:56
A valóság természetesen az, hogy a Román Vasúttársaság pontosan annyira tiszteli a magyar nemzetiségű adófizető román állampolgárokat, amilyen szolgáltatásokat nyújt.
Márpedig aki utazott már eldugult vécéjű, méregdrága, de legalább egy halálra sebzett rinocérosz sebességével vánszorgó román vonatokon, amelyeken az üléskárpitba legalább másfél évtized kosza ette bele magát kivakarhatatlanul, az tudja, hogy a pontosság, a gyorsaság és a civilizáltság nagyjából annyira elvárható a román vasúttól, mint az, hogy Bogdan Diaconu független honatya a nyári labdarúgó-Eb-n arcát piros-fehér-zöldre festve a „Ria, ria, Hungária!\" buzdítást harsogva rohanjon végig Bukarest egyik forgalmas sugárútján.
És a jelek szerint pontosan ilyen mértékben várható el a magyar nemzetiségű román állampolgárok tisztelete is. A székelyföldi pályaudvarokon eddig jellemző volt, hogy a hangosbemondó a román nyelvű tájékoztatást követően magyarul is bemondta a tudnivalókat. Néhány hónapja ez megszűnt – mint kiderült, kicserélték a központi szoftvert, amely csak románul tud. Esetleg angolul vagy franciául, az országban 1,2 milliós létszámban élő magyarok anyanyelvén nem.
Ráadásul egy csíkszeredai CFR-alkalmazott szerint ez jól is van így, a helyiek amúgy is ismerik a menetrendet – ellentétben a külföldiekkel –, ahhoz pedig, hogy „senkit ne diszkrimináljanak\", mindegyik kisebbség nyelvén be kellene mondani a tudnivalókat, ezt pedig „a vonat érkezése előtt fél órával el kellene kezdeni\". Ami amellett, hogy ellentmond egy csomó, Románia által is aláírt nemzetközi egyezménynek, még csak nem is vicces.
Az illetékes logikája mentén elindulva a kisebbségeknek nem jár anyanyelvi tájékoztatás azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek. Mármost a Székelyföldön a románok élnek kisebbségben – vagyis ilyen alapon csak magyarul kellene bemondani a szükséges információkat, románul nem. Nekünk azonban nem tetszik az ilyen kirekesztő logika. Úgyhogy inkább mégis a kétnyelvűséget támogatnánk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!