VEZÉRCIKK – A mindenkori államfőnek, kormánynak, prefektusoknak jelentjük: Tusványos él és virul, nem vitte el az Olt, ahogy az ellenséges nyilatkozatáradat sem tudja magával ragadni a csaknem fél évszázada Bálványoson elültetett, majd Tusnádfürdőn is gyökeret verő szabadságeszmét sem.
2014. július 23., 20:422014. július 23., 20:42
Az államelnöknek, a kormány fejeseinek, helyi megbízottjainak üzenjük: az eső igencsak zavaró körülmény, ennél azonban jóval szomorúbb, hogy nem egymás mellett ülve-állva dagasztjuk a sarat egy viharvert előadó- vagy sörsátor alatt. Mert Tusványos az a hely, ahol mindent ki lehet beszélni – aki ezt tagadja, azt vagy félretájékoztatták, vagy szándékosan ferdít, hazudik.
Akinek pedig pártpolitikai érdekei miatt kényelmetlen a megjelenés, és emiatt kérdőjelezi meg a szabadegyetem és diáktábor közéleti súlyát, létjogosultságát, vagy egyenesen a betiltásáról papol bőszen, az nem tesz mást, minthogy újra és újra visszaigazolja: Tusványosra óhatatlanul szükség van.
Merthogy még mindig annyi a feszültség, a patthelyzet, a megoldatlan probléma, a betartatlan ígéret, a vádaskodás, megaláztatás, hogy ezeket csak egy nagy hegyilevegő-vétel után, rövidnadrágban lehet őszintén kibeszélni. Ha pedig már erre sincs igény és akarat, éppen a bálványosi folyamat egyik alapgondolatának kell ma is még erősebben meghatároznia mindanynyiunk mentalitását, munkáját: hogyan bontsuk le a fejekben is a vasfüggönyt.
Traian Băsescu korábban többször is bizonyította, nyitott a párbeszédre. A 2009-es államfőválasztáskor, majd a 2012-es felfüggesztése kapcsán kiírt népszavazás alkalmával – bár ekkor már meg sem jelent Tusványoson – meg is kapta érte a jussát az őt kenyerében megtartó romániai magyarságtól.
Egy röpke év elteltével azonban már kitámadta az Erdélyben „nyugodtan járkáló”, „a tisztesség határait átlépő” magyarországi politikusokat, az „instabilitást gerjesztő” Magyarországot, s korábbi beszélgető partnerét, az őt többször támogató Tőkés Lászlót, akihez azt vágta, nem érdemli meg, hogy román állampolgár legyen. No meg azt is kijelentette, ha továbbra is hasonló formában zajlik a Tusványos, akkor be kell tiltani.
Idén, a nulladik napon a Hargita megyei prefektus fenyegette meg burkoltan a szabadegyetem szervezőit: ha nem tartják be a törvényeket, „az illetékes állami szervekhez fordul”. Mert a vasfüggöny mögött éldegélők világában már az is karhatalmilag számon kérhető bűntett, ha valaki egy törvényről vagy az alkotmányról kimondja, ez így nem jó, ezen és oly sok mindenen változtatni kell.
Ma itt tart a romániai demokrácia: a többség vezetői nemhogy hajlandóak lennének a vitára, de még büntetést is meglebegtetnek. Bizonyára erről – szokásuk szerint – egyeztetni fognak a kormányon lévő érdekképviseletünk csúcsvezetésével, amely távollétével gyakorlatilag ugyanazt üzeni Tusványosnak és az erdélyi magyarságnak: ugyan már, minek feleslegesen pattogni, szájat járatni, hiszen arany életünk van itt, a vasfelhők alatt.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
szóljon hozzá!