Elkönyvelheti első sikerét a márciusban kormányra került RMDSZ, ha a parlament elfogadja a frissen kidolgozott zászlótörvényt.
2014. április 16., 20:372014. április 16., 20:37
Ennek nagy az esélye, ugyanis a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak és jelképeinek elfogadásáról és használatáról a szociáldemokraták terjesztettek jogszabálytervezetet a szenátus elé.
Nem mellékes, hogy a dokumentumot a PSD negyvenkét honatyája, közöttük a képviselői mandátummal is rendelkező Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea kormányfőhelyettes írta alá. Ha a tervezet mellett a későbbiekben is kiállnak a román koalíciós partnerek, végre Romániában is normális mederbe térhet a jelképhasználat ügye, és megszűnhet a székely zászló hónapok óta tartó üldöztetése.
Nem árt azonban óvatosan kezelni a PSD lépését, az előzmények ismeretében ugyanis semmi sem indokolja a hurráoptimizmust. Ne feledjük, a Ponta által kinevezett prefektusok tavaly szakmányban ontották a feljelentéseket és a bírságokat a Hargita és Kovászna megyei közintézményeken kitűzött székely zászlók miatt.
Maga a kormányfő élen járt a lobogó elleni hadjáratban. Románia ellenségének nevezte az erdélyi magyarok elleni „szimbolikus agreszszió” beszüntetését követelő Fideszt és Tőkés Lászlót, hisztérikusan reagált, amikor a magyar Parlament épületére kitűzték a székely zászlót, sőt többször leszögezte: Románia kormánya sohasem bólint rá olyan jogszabályra, amely lehetővé tenné a székely zászló kitűzését középületekre, ilyet legfeljebb a magyar kormány fogadhat el.
Persze tudjuk, hogy a politikusoknak nem erénye a következetesség, és hatalmon maradásuk érdekében ma képesek homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedni tegnapi véleményükkel. Mégse csodálkoznánk, ha a most beterjesztett zászlótörvény mögül a parlamenti szavazás során kifarolnának a szociáldemokraták, a kormányfő pedig – nem először fordulna elő – mosná kezeit, miszerint nem szólhat bele a szuverén törvényhozás munkájába.
Az pedig különösen felháborító lenne, ha kiderülne, Pontáék mindössze kampányajándékot kívántak nyújtani magyar partnerüknek az európai parlamenti választások közeledtével. Nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az RMDSZ szempontjából is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!