2009. december 16., 10:112009. december 16., 10:11
Az Amerikai Egyesült Államok – Tőkést Rosa Parkshez és Martin Luther Kinghez hasonlító – bukaresti nagykövete, Mark Gitenstein nem véletlenül fogalmazott sokatmondón tegnap, mondván, Romániában igen sok még a tennivaló az 1989 decemberében elkezdett rendszerváltás befejezéséig.
Közhelyesnek tűnhet ez a megállapítás, de még mielőtt legyintenénk, gondoljuk végig, amit az amerikai diplomata maga tett hozzá, hogy tudniillik, még a világ legdemokratikusabb országaként számon tartott Egyesült Államokban sem tekinthető befejezettnek az emberi jogokért vívott forradalom.
Pedig Rosa Parks színes bőrű polgárjogi harcos 1955-ös letartóztatása és a vele szolidarizálók világhírűvé vált autóbuszblokádja után „mindössze” tizenhárom, Martin Luther King örökre emlékezetes, Van egy álmom kezdetű 1963. augusztusi, washingtoni beszéde után pedig „csak” öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az amerikai kongresszus elfogadja az alapvető emberi jogokat szabályozó törvényeket. S mert Románia számára a megnyugtató rendezéshez húsz év sem volt elegendő – ezért van ma is egy álmunk.
Hogy egyszer olyan Romániában fogunk élni, ahol az egyazon autóbuszon ülők egyformán élhetnek Istentől kapott jogaikkal. Hogy egyszer olyan Romániában fogunk élni, ahol nincsenek egyenlők és egyenlőbbek, hanem fehérek, feketék, románok, magyarok, svábok, szászok, cigányok és mindenféle más nációk szóban, de a valóságban is egyenrangúak; például az anyanyelv korlátlan használatában – mert mindannyian ugyanannak az országnak a polgárai.
Hogy egyszer olyan Romániában fogunk élni, ahol az egykori meghurcoltak, s a kétkezi, gyári vagy téeszmunkások a volt pártaktivisták, milicisták, szekusok, katonatisztek nyugdíjának nem a morzsáját kapják – mert mindannyian ugyanannak az államnak dolgoztak. És van egy álmunk, hogy a társadalmat az emberi méltóság megtartása és védelmezése jellemzi, és ahol a szabadság győzelme az igazság győzelme is egyben. S ahol lesz autóbuszblokád, ha mindez nem így érvényesül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok