2011. június 08., 09:382011. június 08., 09:38
Ha a hír igaz, ebből – minden bizonnyal – megerősítést nyernek azok, akik eddig is kizárólag a külső beavatkozás következményének tekintették az erdélyi magyar politika polarizálódását, akik a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz által összegründolt kreációnak tudták. Már a felvetés is jelzi, a Tőkés László körül szerveződő csapat nem kívánt kommunikációs helyzetbe került, amely kínálja a vele kapcsolatos sztereotípiák megerősödését. Ha az információk helytállóak, botorság lenne az EMNT vezetői részéről ezeket cáfolni. Toróéknak azonban arra a kérdésre is magyarázatot kell adniuk, hogy miért szerepelnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom fizetési listáin olyan személyek, akikről eddig nem derült ki, hogy szerepük lenne a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadásban, akik inkább az EMNP bejegyzése ügyében mutattak aktivitást. Ezzel pedig elérkeztünk a valódi politika háza tájára.
Romániában ugyanis a pártok hitelessége addig terjed, amíg a pártfinanszírozás problémáit nem kezdi bolygatni valaki. Az RMDSZ-ből is ideges reakciókat váltott ki, amikor a Krónika a román költségvetésből viszszaosztott közpénzek ügyét, a magyar kisebbség önazonosságának megőrzésére, kultúrája ápolására szánt összegek máig nem ismert rendeltetését kezdte firtatni. Alighanem nincsen ma Romániában olyan számottevő politikai erő, amelyiknek a pártkasszával kapcsolatban ne lenne takargatnivalója. Amelyiknek ott a szűzpír az orcáján, az kívülről szemléli az eseményeket. A politikát felügyelő civil szervezetek valamennyi választás után megkongatják a vészharangot amiatt, hogy a bejelentett összegek többszöröse ment el a választási kampányra. A valószínűsíthető magyarországi támogatással az EMNT-nek is oda a szűzies pír az arcáról. Ez a csoport is beiratkozott a román nagypolitikába az RMDSZ és a többi parlamenti párt mellé. Azzal tűnhetne ki a mezőnyből, ha nem mutatna idegességet a témát firtatókkal szemben, ha higgadt, hiteles és kimerítő választ adna a felmerülő kérdésekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!