2011. december 06., 11:482011. december 06., 11:48
Az viszont meglepő, hogy a PDL azután ejtette a parlament létszámának csökkentéséről szóló tervezetet, hogy arról már megegyezett az RMDSZ-szel. Az indok is furcsa: a PDL szerint az RMDSZ javasolta módosítás nyomán a magyar képviseletnek több szenátora lesz, mint most. Ami még igaz is lehet, ám az eredmény egyrészt attól függ, hogyan húzzák meg a választókerületek határait, másrészt attól, hogy milyen lesz a szavazói kedv. A székely és a partiumi megyékben garantált néhány „örök” RMDSZ-es kerület, de a többi megye esetében nem biztos a magyar győzelem. A PDL részéről viszont a lépés kampányfogásnak sem utolsó a nacionalista választók megszólítására, hiszen „szemfülesen” megakadályozta, hogy bővüljön a magyarok képviselete. (Furcsa egybeesés, hogy Kövér László indítványa nyomán a magyar Országgyűlésbe akár már a következő választásokon küldhet saját képviselőt az erdélyi és a partiumi magyarság, mégiscsak növelve ezzel honatyáinak számát.
Ez pozitív fejlemény lenne, hiszen így vélhetően mégsem avatkoznak majd be túlzott mértékben a határon túliak az anyaország belpolitikájába, saját küldötteik ugyanis várhatóan inkább a határon túli ügyekkel foglalkoznak majd). A román választások összevonásáról ugyanakkor megbonthatatlan a konszenzus a koalícióban, hiszen az RMDSZ-nek is az az érdeke, hogy az EMNP és az MPP ne méretkezhessen meg a külön önkormányzati választásokon, és ezzel ne lehessen előre fölmérni az erőviszonyokat. A PDL és az RMDSZ választási érdekein kívül amúgy semmi sem indokolja az összevonást, azonban most lépéselőnybe kerültek az eddig biztos nyertesnek tekintett ellenzékkel szemben. A szenátus elnöki tisztségének elnyerése megerősítette a kormányoldal kohézióját, ezért a felelősségvállalás sikere bizonyosnak tűnik – ezért a sietség, hogy még karácsony előtt keresztülverjék a parlamenten.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.