2011. november 18., 10:002011. november 18., 10:00
A projekttől saját biztonságát féltő Oroszország már többször is jelezte, hogyha nem tesznek le a tervről, akkor méltó válaszlépéseket tesz – és ez most meg is történt. A héten adta hírül a világsajtó, hogy az orosz hadsereg félelmetes eszközökkel egészíti ki arzenálját: több tízezer tollaslabdaütőt vásárolnak, természetesen a hozzájuk tartozó, jobb híján labdának nevezett kis tollas izékkel együtt. A Pentagon és a brüsszeli NATO-főparancsnokság sokcsillagos illetékesei főleg azért aggódhatnak, mert az erre való buzdítás a legmagasabb moszkvai körökből, Dmitrij Medvegyev államfőtől és Vlagyimir Putyin miniszterelnöktől ered. A Kreml blogoldalán elérhető közel háromperces felvételen Medvegyev hoszszasan ecseteli a badmintonnak is nevezett játék előnyeit, amely szerinte „jót tesz az egészségnek, és segít a gyors döntéshozatalban”. Miután a videón jó példával is elöl jár (jobban mondva előütöget), a hadsereg vezetése sem tétovázott: azonnal berendeltek egy hatalmas, Oroszország Anyácska dicső véderejéhez méltó nagyságú, több tízezres tollasütő-kontingenst.
„A tollaslabdázás hasonló izmokat mozgat meg, mint amilyenekre kézigránát elhajításakor, késdobáláskor van szükség” – mondta az Izvesztyija című orosz lapnak Alekszandr Scsepeljev ezredes. Hozzátette, hogy a labdafigyelés különösen hasznos a mesterlövészeknek. „A tollaslabda mozgásának követése edzi a szemizmokat, erősíti a keringési rendszert és fejleszti a reakciósebességet” – mondta az ezredes. Azért szép ív ez a szovjet haditechnika történetében: a T–34-es harckocsi, a Katyusa rakéta-sorozatvető, a MiG–29-es vadászgép vagy az R–7-es interkontinentális ballisztikus rakéta 21. századi utódaként tollasütők biztosítják majd a Krasznaja Armija utódszervezetének ütőképességét.
A szó szoros értelmében. Mondjuk, azért nem biztos, hogy szívesen cserélnék Ivánnal vagy Grisával, amikor a NATO-rakétavédelmi rendszer dél-romániai egységei ellen indul támadásra, és miközben a többévnyi tollasozásban szerzett rutint mozgósítva, gyakorlott kézmozdulattal dobná el gránátjait, a NATO F–18-as vadászbombázó-köteléke, még jobb esetben egy Tomahawk cirkáló rakéta (pontosabban manőverező robotrepülőgép) porrá bombázza őket. Szóval úgy néz ki, hogy az orosz ütőképesség miatt addig csak mérsékelten érdemes aggódni, amíg interkontinentális rakéták helyett a teniszrakettek beszerzése jelenti a prioritást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok