A jelek szerint megtette hatását a karácsony meghitt hangulata és a szilveszteri pihenő a kormányzó USL vezetőire.
2014. január 13., 19:352014. január 13., 19:35
Ahhoz képest, hogy a tavalyi év végén még úgy tűnt: csupán napok kérdése, hogy mikor szakad a koalíció, miután a két társelnök, Victor Ponta és Crin Antonescu olyan válogatott gorombaságokat vágott egymás fejéhez, mintha nem szövetségesek, hanem a legádázabb politikai ellenfelek lennének, tegnap már a szövetség szorosabbra fűzéséről és a közös projektek mihamarabbi megvalósításáról beszéltek.
Valószínű persze, hogy nem annyira az ünnepi hangulatnak, hanem a józan belátásnak tudható be a pálfordulás. Az USL két legnagyobb pártjának vezetői egyszerűen rájöttek, hogy kétharmados parlamenti többség birtokában, közösen az esetleges nézeteltérések ellenére is többet érhetnek el, mintha egymással is hadakoznának.
Az egyik legfőbb ok az lehet, hogy Antonescu belátta: próbálkozása, hogy azáltal növelje saját és pártja népszerűségét a közelgő EP-választások, illetve az államfőválasztás előtt, hogy belső ellenzékként viselkedik, és minden népszerűtlen intézkedésért a kormányfőt, illetve a PSD teszi felelőssé, nem jött be. A közvélemény-kutatási adatok továbbra is azt mutatják, hogy a PSD toronymagasan vezet, miközben sem az ő, sem pártja, a PNL támogatottsága nem nőtt. Ezért rizikós lett volna a szakítás, hiszen a jelek szerint a PSD-s szimpatizánsok voksai nélkül nem nyerheti meg az elnökválasztást. A PSD számára is fontosabb a kétharmados többség, mint az, hogy toronymagasan vezet a közvélemény-kutatások szerint, hiszen egymagában nem tudná keresztülvinni az alkotmánymódosítást.
Mindemellett az új alaptörvény elfogadtatása így sem bizonyos, hiszen az USL döntése, miszerint az erről szóló népszavazást a májusi EP-választás napjára írják ki, hazárdjátéknak tűnik. Nem biztos, hogy sikerül mozgósítani a választókat, hogy meglegyen az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy fős részvétel. A sietséget az indokolhatja, hogy szeretnék mielőbb a saját elképzelésük szerint átalakítani az országot – tartanak ugyanis attól, hogy előbb-utóbb mégis kenyértörésre kerül sor közöttük, és akkor már nem lesz rá lehetőségük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!