Az ünneplésbe és a töltöttkáposzta-osztásba belefeledkezett román politikusok ingerküszöbét persze a hír nem érte el. Igaz, hogy ez a jelentés – összeállítója civil szervezet lévén – nem minősül hivatalos dokumentumnak, azonban hivatkozási alapnak mégiscsak alkalmas, és bizonyosak lehetünk abban, hogy az ország schengeni csatlakozását ellenző nyugat-európai kormányok ki is használják majd ezt a lehetőséget. Az mindenképpen aggasztó, hogy az idei látványos korrupcióellenes akciók nem hatották meg a jelentéshez felhasznált adatokat szolgáltató intézményeket.
Hiszen emlékezetes, hogy az év több száz, korrupcióval alaposan gyanúsítható vámos és határőr őrizetbe vételével kezdődött, majd a munkaügyi miniszternek is le kellett mondania összeférhetetlenség miatt – hogy aztán a korrupcióellenes hajsza egy igazi nagy hal, a nagyobbik kormánypárt, a PDL fellegvárának számító Kolozsvár polgármestere, Sorin Apostu lebuktatásában csúcsosodjék ki. Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy ha följebb nem is került Románia a listán, de legalább ne rontson tovább a helyezésén. (Sovány vigasz, hogy az EU-27-ek között megőrizte tavalyi 25. helyét – mögötte ismét csak olyan „nagyágyúk” szégyenkeznek, mint Bulgária és Görögország.)
A mostani dokumentum még akkor is előrevetítheti a néhány hónap múlva esedékes európai bizottsági jelentés tartalmát, ha nem hivatalos, hiszen az adatközlők részben ugyanazok. A TI jelentése mindenesetre azt bizonyítja, hogy a látványos akciókkal, a nagydobra vert letartóztatásokkal legfeljebb önmagát csaphatja be a bukaresti politikai elit, függetlenül attól, hogy kormányon vámosokat és polgármestereket zárat be, vagy ellenzékiként fenyegetőzik a kormánypárt testületileg történő lecsutatásával. Érdemi, mélyreható változások nélkül az ország nem csupán gazdaságilag nem juthat el a skandináv országok szintjére, de a korrupciós listán is elérhetetlen magasságba vész az északiak alkotta elitklub. Helyette marad a balkáni csoport és a szégyenpad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok