2011. augusztus 23., 06:512011. augusztus 23., 06:51
Az ünnepek napjaiban tett látogatások ugyanis szépen jelképezhetik a nemzeti összetartozás, a nemzeti szolidaritás érzését.
A példát a köztársasági elnök hivatali elődje, Sólyom László honosította meg a Kárpát-medencében. A 2007. március 15-i erdélyi látogatása még Magyarországon váltott ki ellenérzéseket. Egyes baloldali politikusok úgy vélekedtek: Sólyom csupán azért utazott el az országból, hogy ne kelljen együtt mutatkoznia a nemzeti ünnepen Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel. 2009. március 15-én Bukarestben verte ki a biztosítékot Sólyom László erdélyi látogatása. Miután a román hatóságok nem adtak marosvásárhelyi leszállási engedélyt a magyar államfő repülőgépének, Sólyom gépkocsival jutott el a Budapesttől 700 kilométerre fekvő székelyföldi Nyergestetőre. A román hatósági elutasítás egy fordítási hibán múlott, de talán nem csak ezen. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy Sólyom László hangsúlyosan támogatja az erdélyi autonómiatörekvéseket, és ezt olyan nemzetközi jogi megalapozottsággal teszi, hogy nehéz fogást találni rajta. Látogatásai erősítették a magyar közösség reményeit. Azt mutatták, hogy nem kell megtántorodni a politikai, nemzetpolitikai ellenszélben; lehet keményen játszani.
Schmitt Pál radikálisan más arcát mutatja a magyar köztársasági elnöki hivatalnak. Lerí róla, hogy a sport, a sportdiplomácia területéről elindulva jutott a tisztségbe. A sportszerűség a legfőbb jellemzője. Nem lehet rá haragudni. Mind a románok, mind a magyarok úriembernek láthatják, akinek természete a mosolygás, a jóindulat. Ez a habitus talán a románok számára fontosabb. A sokakban lappangó magyarfóbia lebontását segítheti elő. A magyaroknak az időpont megválasztásával üzent a köztársasági elnök. A dátummal jelezte, hogy ő sem roszszabb Sólyom Lászlónál. A tény pedig, hogy nem a március 15-i nemzeti ünnepet, hanem az augusztus 20-i állami ünnepet választotta, azt jelzi, hogy Magyarország immár nem leszakított nemzetrészként, hanem a határain kívül élő állampolgárai jelentős csoportjaként tekint az erdélyi magyarokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok