Bár nem tudni, hogyan alakulnak az ukrajnai események, az elmúlt napok történései alapján úgy tűnik, a kormány néhány lépést hátrált az EU-párti ellenzék előtt. Ennek a jele, hogy miután múlt héten szinte folyamatosak voltak a több halálos áldozatot is követelő összecsapások a rohamrendőrség és a tüntetők között, a hétvégén Viktor Janukovics elnök már miniszterelnöki, illetve miniszterelnök-helyettesi tisztséggel „kínálta meg” az ellenzék két vezetőjét.
2014. január 27., 20:322014. január 27., 20:32
Persze a meghátrálás csak arra kell, hogy taktikázhasson. Janukovics azért mutatkozik engedékenyebbnek, hogy megtarthassa hatalmát, az ellenzékieknek szóló felajánlástól pedig azt reméli, hogy a hatalomból való részesedés reményében vagy mellé állnak, vagy – ami még jobb lenne – összevesznek azon, ki kapjon nagyobb tisztséget az új kormányban.
Egyelőre úgy tűnik, az ellenzéki vezetők, élükön Vlagyimir Klicsko egykori ökölvívóval, az UDAR, azaz Ütés párt elnökével átlátnak a szitán, és érzékelve a csapdát, nem mondtak igent Janukovics ajánlatára, és továbbra is előre hozott választásokat követelnek.
Eközben az amúgy is Nyugat-barát nyugati országrészben egyre inkább inog a központi kormány hatalma, több megyei közgyűlés is az ellenzéki tüntetők oldalára állt, a rendőrséggel egyetemben.
Vagyis jelen állás szerint az államfő és a kormány sarokba szorult, de még korai lenne elkönyvelni az ellenzék várható diadalát. Egyrészt a jelenlegi kijevi vezetés számos szállal kötődik Moszkvához, amely nem szívesen hagyná, hogy egyik legértékesebb politikai és gazdasági partnere végleg hátat fordítson neki. Másrészt a mögöttük álló oligarchák álláspontja is számít – ha ők azt akarják, akkor Nyugat felé orientálódnak, ha nem, akkor marad az orosz irányvonal.
Eközben a Nyugat is komoly dilemma előtt áll, hiszen közvetlenül nem avatkozhat be, az esetleges szankciókkal viszont épp azt érik el, hogy Kijev csak még közelebb sodródik Moszkvához.
Az ukrajnai események végkimenetele még egyáltalán nem látható előre. Ha a nyugati országrészben további teret nyernek az EU-párti erők, a keletiben viszont marad minden a régiben, még az sem kizárt, hogy hivatalosan is kettészakad az ország.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!