2009. december 15., 09:442009. december 15., 09:44
Az első felvonásban már izelítőt kaptunk, hogy mi történhetett volna ellenkező esetben: a Központi Választási Iroda tagjai megfeszített erőbedobással végignézték az érvénytelen szavazatokat. Naponta ötvenvalahányezerről tudtak dönteni, pedig szinte éjjel-nappal dolgoztak.
Ez pedig a legegyszerűbb szakasz volt. A máris elcsigázott és az álmukban is csak összefolyó szavazólapokat látó szavazatszámlálók most kezét-lábát csókolgathatják az alkotmánybíráknak, hogy nem kellett szembenézniük sokkal nagyobb próbatétellel is. Tudniillik, mit is mondott az elmúlt napokban a vesztes fél egyik-másik embere?
Az összes szavazólap megnézése mellett a személyi számokat vizsgálni kell, grafológiai elemzésnek kell alávetni az aláírásokat, ujjlenyomatokat kell szaglászni és összehasonlítgatni az urnákba dobott cetliken stb. stb. Ezeket csakis a választási hatóság vehette volna aprólékosan számba, a Csalást leleplezendő. A műveletsorból először a számítógépeket iktatták volna ki, mert azokat, egy korifeus szavaival élve, megfertőzte a másiknak „a miénknél sokkal jobban működő csalási rendszere”.
A grafológiai és kriminalisztikai szakemberekre rögtön visított volna valaki, hogy ők is Böszi emberei. Az átláthatóság biztosításáért így a szakik és az ultramodern rendőrségi eszközök csak statisztái lehettek volna az egyre inkább holt, mint élő választási bizottsági tagoknak, akik minden szavazólistát és minden szavazólapot egyenként illett volna megvizsgáljanak, hogy a gyanú legkisebb árnyéka se merüljön fel.
Emberfeletti hatékonyság mellett az összeszámlálók becses munkaidejéből csak átlag egy percet szánjunk minden szavazólap és egyén információinak azonosítására, elemzésére, összevetésére stb. Továbbá az újraszámlálóknak nem engedélyezünk egyetlen szabadnapot (!) sem, napi 18 órás munkaidővel számolva (a többi hat óra is nagy időpazarlás a türelmetlenül várt végeredmény miatt).
Ezzel az embertelen munkatempóval a 10,62 millió szavazó és cetli ellenőrzött, szakszerű feldolgozása után „mindössze” 9800 nap múlva megtudhattuk volna a bombabiztos végeredményt.
Mi pedig lemaradtunk arról a halhatatlan 2037-es jelenetről, amelyben a két nyolcvanéves aggastyán közül az egyik végre patyolattiszta eredménnyel beleülhetett volna a totálkáoszos, csődbement ország elnöki székébe. Szerencsére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok