VEZÉRCIKK – Hevesen bírálta utódját a napokban Traian Băsescu volt államfő, aki szerint a Cotroceni-palota jelenlegi lakója „újraélesztette Victor Ponta hulláját”.
2015. május 06., 20:032015. május 06., 20:03
Az amúgy rendszeresen plasztikusan fogalmazó exelnök természetesen politikai értelemben használta a hulla kifejezést, szerinte ugyanis a miniszterelnök politikailag padlóra került a tavaly novemberi államfőválasztás elvesztése nyomán.
Szó ami szó, Klaus Johannis valóban kiütéses győzelmet aratott Ponta fölött, és sokáig úgy tűnt, a szociáldemokrata kormányfő nem lesz képes felállni a rászámolás után. A korrupcióellenes küzdelem által amúgy is megtizedelt pártjában teljes zűrzavar lett úrrá a vereség miatt, ennek következtében amikor Johannis nem rejtette véka alá, hogy szívesen látna új parlamenti többséget és kormányt, sokan nagy tételben mertek volna fogadni, miszerint a Ponta-kabinet nem éri meg a nyarat.
Holott a jelek szerint ugyanez a kormány fogja megrendezni a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokat. Mindez abból fakad, hogy a jobboldali ellenzék képtelen a maga hasznára fordítani az új államfő „eget rengető” népszerűségi mutatóját.
Bár a liberálisok támogatottsága negyven százalék fölött jár, ezt elsősorban Johannis kedvező megítélésének köszönhetik, az alakulat ugyanis teljesen elszürkült a politikai színtéren. Ráadásul hátszelet sem kapnak az elnöki hivatal irányából, elődjétől eltérően ugyanis az új államfő komolyan veszi az alkotmány szabta egyenlő távolságtartás és pártatlanság elvét, és igazából már volt pártja hatalomra kerülését sem forszírozza.
Erre érzett rá amúgy az RMDSZ is, amely egyáltalán nem siet érdekházasságot kötni a PNL-lel, mivel pontosan tudja, hogy ma még megjósolhatatlan a 2016-os megmérettetések végkimenetele. Közben pedig a kormánynak folyamatosan sikerül kifognia a szelet az ellenzék vitorlájából: az áfacsökkentés, a pozitív gazdasági előrejelzések mind a jelenlegi hatalom bebetonozását segítik elő.
Nem csoda, hogy ilyen körülmények között visszatért Ponta arroganciája is, ami annak a bizonyítéka, hogy biztosnak érzi az ülepe alatt a miniszterelnöki széket. Vagyis Băsescunak igaza van: korai volt temetni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!