VEZÉRCIKK – A romániai egészségügyi rendszer hosszú ideje aktuális, egyre tarthatatlanabb helyzetére hívta fel hétfőn a figyelmet Klaus Johannis államfő, éles kritikával illetve a jelenlegi kormány szakpolitikáját.
2015. október 05., 23:342015. október 05., 23:34
Pénzhiány, hiányos infrastruktúra és menedzsment, korrupció – dióhéjban ezekkel a gondokkal küzd leginkább az ágazat, ami épp elég ahhoz, hogy immár alig szavatolható a beteg biztonsága.
A kormányzat különböző eszközökkel megoldást keres az egyre akutabb problémára, a tüneti kezeléseken túl azonban nem sokra ment. Október elsejétől 25 százalékkal megemelte ugyan 200 ezer egészségügyi dolgozó bérét, a javadalmazás és a rendszer finanszírozása azonban közel sem éri el azt a szintet, hogy a hazai orvosok és ápolók jelentős része ne válassza inkább a jobban fizető külföldi munkalehetőséget.
Nem jelentene gyógyírt, sőt teljesen elhibázott lépés lenne a paraszolvencia meglebegtetett legalizálása. Egyrészt a hálapénzes „szoftkorrupt” rendszer törvényi szintű elismerésével az állam gyakorlatilag kétszeresen is az adófizetők nyakába varrná az ellátás finanszírozását. Másrészt egy ilyen döntés lenullázná az elmúlt években látványos eredményeket felmutató hazai korrupcióellenes küzdelmet, hiszen egy réteget felmentene a kenőpénz elfogadása bűncselekményének hatálya alól, ami jogilag és erkölcsileg is súlyos következményekkel járna.
A szakemberek riasztó méreteket öltő elvándorlásának megakadályozására újabban a szaktárca a rezidensek „röghöz kötésével”, külföldi munkavállalásuk korlátozásával kacérkodik. Magyarország három évvel ezelőtt bevezette ezt a kényszerintézkedést, ami azonban ott ágazati reformmal, béremeléssel párosult, arról nem beszélve, hogy a szakdolgozók és orvosok körében nem alkalmazható.
Ott is, itt is felmerült már az oktatás költségének uniós szintű szabályozása, vagyis hogy a taníttatás költségét annak az országnak kellene vállalnia, ahol az orvos, ápoló később munkába áll. Mivel azonban ebbe az agyelszívás kedvezményezettjei, a nyugat-európai országok egyhamar nem egyeznek bele, egyértelműen itthon kell megoldást találni az egészségügy hatékony fenntartására és működtetésére. Lehetőleg minél hamarabb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!