Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Tudni vagy nem tudni – nem ez a kérdés

2017. június 13., 22:522017. június 13., 22:52

Relatív, hogy mennyire tanulják meg a gyerekek az élő román nyelvet használni, értelmesen kommunikálni az iskolában.

Évtizedek óra siránkozunk azon, hogy a hazai oktatási rendszer megköveteli ugyan, hogy a kisebbségi diákoknak a többségieknek szánt tanterv szerint kell számot adniuk romántudásukról, viszont korántsem készíti fel arra, hogy mindennapi helyzetekben használni tudják a nyelvet: életidegen, merev nyelvtani konstrukciókra, irodalmi szemelvényekre épít a tananyag. De persze hozzászoktunk ahhoz, hogy évről évre érdemben semmi nem változik.

Ez most ismét megerősítést nyert, amikor a román érettségi szóbeli részének részleges eredményei láttak napvilágot. Akadnak magyar többségű megyék, ahol a tanfelügyelőség összesítette a román szóbeli eredményeket, és kiderült, hány végzős kapta meg az „experimentat”-nak nevezett legjobb minősítést, és hányan a gyengének számító közepest – a szóbelin ugyanis nem lehet megbukni.

A rendszer anomáliáját híven tükrözi, hogy egyes megyékben nem is tartják relevánsnak, hogy összesítsék, kiértékeljék a szóbeli eredményeket, hiszen úgyis csak az írásbeli fog majd számítani, a szóbelinek viszonylagos a fontossága. Holott ennek a megmérettetésnek józan paraszti ésszel nézve pont az lenne a szerepe, hogy felmérje, mennyire tud kommunikálni, érvelni, érvényesülni román nyelven a diák – és ez különösen releváns lenne a magyar érettségizők esetében.

A rendszer működési elveit az is szépen tükrözi, hogy a szóbelin is – akárcsak a tizenkét év alatt – valójában nem az számít, hogy tudják-e interaktívan használni az élő nyelvet: egy adott szöveg kapcsán kell megadott kérdésekre felelniük, a megszólalás előtt leírhatják mondandójukat, majd szépen felolvashatják azt, a vizsgáztató pedig vagy figyelembe veszi, hogy mennyire beszélnek helyesen, választékosan, mennyire tudnak valóban kommunikálni, vagy nem veszi figyelembe – és szóbeli kipipálva.

Ugyanúgy helyben toporgunk, mint eddig. Egyre-másra az a vád éri a hazai oktatást, hogy nem az életre, az élő nyelv használatára készíti fel a diákgenerációkat, közben meg a legfontosabb megmérettetésnek szánt érettségi is ennek szellemében zajlik. Nem számít, hogy a magyar gyerekek sokszor nem tudnak helyesen egy villanykapcsolót kérni az üzletben románul, az viszont igen, hogy tökéletesen megfogalmazott, választékos kifejezésekkel teletűzdelt, magasztos mondatokat tudnak fejből visszamondani Eminescu költészetéről.

De hát tudjuk: minden relatív. Tudásuk, felkészültségük, későbbi érvényesülésük esélyei épp úgy, mint az érettségi szóbeli része. Most, hogy ezt is megtapasztalhatták, hátha elmondhatják, az iskola legalább a világ mozgásait működtető alapvető törvényre felkészítette őket: arra, hogy minden relatív.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés