VEZÉRCIKK – Három nappal azután, hogy egy Székelyudvarhelyen flangáló iași-i egyetemista elkészítette „élete fotóját” a helyi rendőrség kétnyelvű felirattal ellátott Dusteréről, törvénytervezetet nyújtottak be a bukaresti parlamentben, hogy betiltsák Románia közigazgatásában a világon beszélt mintegy 6000 nyelv hivatalos használatának bármilyen formáját – kivéve persze a románt.
2015. szeptember 01., 00:082015. szeptember 01., 00:08
A kezdeményező 37 éves jogász, a politika magasiskoláját Bukarest kerületeiben járta ki tanácsosként, hogy 2012-ben a PSD színeiben indulva képviselői mandátumot szerezzen. Azóta saját alakulatot hozott létre Egyesült Románia Párt néven, amely politikai credója szerint nem mondja meg a románoknak, mire van szükségük – alázatosan figyeli, mit akar a nép, s csupán ennek üzenetét közvetíti.
Le a kalappal Bogdan Diaconu képviselő-pártelnök előtt: azt még az őshazában békésen sétálgató, majd egy hihetetlen jelenséget leleményesen lencsevégre kapó fiatalember sem gondolhatta, hogy az ország törvényhozói már három nap elteltével tálcán kínálják a megoldást a súlyos, azonnali beavatkozást igénylő problémára.
Az öntudatos, jólnevelt iași-i egyetemista igazán büszke lehet magára és államára. No, de a sikeren felbuzdulva arra kérnénk lelkes önkéntesünket, folytassa országmentő körútját. Mert szívesen vennénk egy-egy képriportot szép hazája roskadozó tanügyi és egészségügyi intézményrendszeréről, elmaradott köz- és vasúti infrastrukturájáról, rokonai, szomszédai, polgártársai kilátástalan nyomorúságáról is – az egyesült Románia azon túlontúl rejtett szegleteiről, ahonnan a fájó üzenet eddig valahogy nem jutott el Diaconu és társai fülébe.
Mert a valós problémákkal való küzdelem helyett sokkal könnyebb egy kitalált, jól felhizlalt ellenségképpel riogatni azokat, akiknek buta félelméből és gyűlöletéből minduntalan politikai tőkét lehet kovácsolni. Abban az országban, amely pontosan azért nem lesz soha egy és oszthatatlan, mert olyasféle rendbontók garázdálkodhatnak benne, mint Diaconu, akivel képtelenség bármiféle közös térben megmaradni. Még szerencse, hogy a számára külön kiosztott és elkerített, általa elképzelt Románia-szelet jóval kisebb és hihetetlenebb, mint a miénk.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!