2010. május 27., 11:092010. május 27., 11:09
De gyakorlati haszonnal is bír, hiszen – amellett, hogy világszerte kevésbé ferde szemmel nézik, mint a románt – a magyar útlevél például az Egyesült Államokba is vízummentes beutazást biztosít. Kevesen vették észre, hogy a Fidesz olyan lépést is tett, amellyel idejekorán leszerelte azokat, akik sovonizmussal vádolják, hiszen szimbolikus üzenetnek is tekinthető, hogy a magyarországi kisebbségek alanyi jogú parlamenti képviseletét szabályozó alkotmánymódosítást fogadta el előbb.
Az is vitatható, hogy a szlovákiai választási kampány miatt érdemes lett volna várni. Hiszen maguk a felvidéki magyarok is kampánytémává tették a magyarkérdést, amikor amúgy nagyon helyesen magyar plakátokkal kampányoltak, szándékosan megsértve ezzel a kirekesztő nyelvtörvényt. Az pedig Robert Ficot ismerve amúgy is naív feltételezés, hogy a választások után fél évvel másképp reagálna.
Ezért is tarthatatlan az az érv, amely csak az utódállamok érzékenységét tartja fontosnak, a magyarokét nem: azt mindig önfeladásként, gyengeségként értékelik, és a válasz is ehhez mért lesz. A szlovákiai magyar közösség állampolgárságtól való megfosztása pedig olyan diszkrimináció, ami semmivel sem igazolható, a magyar diplomáciának minden eszközzel fel kell lépnie a nemzetközi fórumokon ellene, nem megfeledkezve a fasisztoid nyelvtörvény és a kollektív bűnösség elvét rögzítő Benes-dekrétumok felpanaszolásáról sem, pozitív példaként pedig fel kell mutatni a magyarországi kisebbségeknek parlamenti képviseletet biztosító alkotmánymódosítást.
Egyértelművé kell tenni: a szlovák állam szuverenitásának elismerése nincs kapcsolatban az állampolgárság egyéni kérésre történő biztosításával a külhoni magyarok számára, a kétoldalú kapcsolatokat ennek a ténynek nem szabadna befolyásolnia. Persze a jó viszonyhoz az is szükséges, hogy a szlovák – és román, szerb, ukrán – kormány úgy bánjon a magyarokkal, hogy Budapestnek ne legyen oka fölemelni a szavát az érdekükben.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.