2011. október 13., 07:442011. október 13., 07:44
Ezen kívül azonban ég és föld a különbség az amerikai kosaras és a román kézis brutális meggyilkolásának levonható tanulságai és várható következményei között. A Cozma-ügyben a magyar rendőrség néhány nap leforgása alatt elfogta a Veszprémben légióskodó sportoló külföldre szökött gyilkosait, azok cinkosait, egy évvel később megtörtént a vádemelés, idén júniusban pedig az alapfokon eljáró bíróságon megszületett a nem jogerős ítélet: életfogytiglan az első- és másodrendű vádlottra, húsz év fegyház a harmadrendűre. És közben a nyomozó hatóság maradéktalanul feltárta a Cozmára és csapattársaira támadó bűnbanda korábbi illegális tevékenységét is. Ezzel ellentétben a Hardyra halálos csapást mérő Adrian Tănăsoaia nyomát ma is bottal ütné a román rendőrség, ha az elkövető nem adja fel magát. A giurgiui nyomozók kezdettől fogva tagadták, hogy az elkövetőnek köze lenne a helyi alvilághoz, holott a média feltárta: a tettes a tragikus éjszakán is annak a bűnbandának a tagjaival dorbézolt, amely prostitúcióból, uzsorázásból, a szerencsejáték-iparból tett szert tetemes vagyonra.
Jó kérdés – és erre a főügyészség igyekszik megtudni a választ –, miért nem indított eddig bűnvádi eljárást a nyomozó hatóság a dunai kikötővárost terrorizáló romaklán tagjai ellen. És miért nyerhette vissza tisztségét a bíróságon az a megyei rendőrfőkapitány, akit éppen amiatt mozdított el székéből, és fokozott le a belügyminisztérium, mert az ellene indított fegyelmi eljárás feltárta, hogy semmilyen intézkedést nem foganatosított a bűnbandák ellen. A Hardy-ügyben egyelőre a szakszerűtlenül eljáró kórházi és mentőorvosok pénztárcája bánta a bűnös hanyagságot, a romániai viszonyokat ismerve azonban félő, hogy ezzel zárul is a kör. Amikor ugyanis a giurgiui maffiózók manelebulijain kormánypárti politikusok rázzák a rongyot, kevés az esély a rendőrséget és az ügyészséget madzagon ráncigáló alvilág felszámolására. Pedig tisztogatnivaló az ország más pontján is akad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok