2012. május 31., 09:032012. május 31., 09:03
„Ez a párt nem szól semmiről: ez egy nulla” – jelentette ki nemrég az Erdélyi Magyar Néppártról az RMDSZ főtitkára, egyben kampányfőnöke. Aki aztán leaszfaltozott utakkal, magyar iskolákkal, felújított templomokkal, a Sapientia EMTE akkreditációjának megszerzésével, a kolozsvári Mátyás-szobor felújításával, no meg a MOGYE (meg sem alakult) magyar karával bizonygatta, mennyire kiérdemli az RMDSZ a választók voksait.
Nos, ennél nagyobb csúsztatást nemigen követhet el politikai alakulat, amely minden jel szerint jelentős szereptévesztésben szenved: úgy próbálja elszámoltatni ellenzékét, mintha nem ő diszponált volna pénz, paripa, fegyver fölött. Huszonkét éves regnálása alatt – amelyből másfél évtizedet ráadásul hatalomban töltött – az RMDSZ nem először sugallja azt az erdélyi magyaroknak, hogy egyfajta kegyet gyakorol, amikor politikai és közképviseleti szerepéből adódó lehetőségeivel, befolyásával élve küzd a közösség kisebbségi, anyanyelvhasználati, kulturális jogaiért, életszínvonalának emeléséért.
Mintha legalább is négyévente nem erre kötelezné el magát, nem erre kapna felhatalmazást mindazoktól, akik a tulipán jelére ütik a pecsétet, ennek fejében pedig munkát, érdekérvényesítést várnak cserébe. Eközben visszás eredménytelenséget, semmittevést olvasni egy mindössze nyolc hónapja létrejött párt fejére, amelynek eddig alkalma sem volt megvetni a lábát az önkormányzatokban vagy a parlamentben, így értelemszerűen költségvetési források sem álltak rendelkezésére járdaöntéshez, útfelújításhoz, szalagátvágáshoz.
Az RMDSZ-nek viszont eközben bőven kijutott az állami pénzekből, ezeknek a felhasználását pedig – legyen szó kormányforrásokról vagy a kisebbségi közösségnek járó támogatásról, értsd: Communitas-alap – a választók joggal kérhetik számon az alakulattól. Vagy legalább véleményt mondanak minderről, amire a választások kiváló alkalommal szolgálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok