VEZÉRCIKK – Sokat elárul a romániai sajtó témakezeléséről, valamint általában a hazai társadalomnak a tanüggyel szembeni alapállásáról az, ahogyan országos botrány kerekedett egy bukaresti elit iskola diáktréfájából.
2016. február 08., 19:422016. február 08., 19:42
A főváros egyik számítástechnikai főgimnáziumának matematikatanárát megvádolták – történetesen egy történelem szakos kolléga, és hol máshol, mint a Facebookon –, hogy azzal a kikötéssel volt hajlandó megemelni egyik tanítványa osztályzatát, ha a nebuló térdre borulva könyörög neki.
A szóban forgó tanintézet szülői bizottsága azonnal, még az állítás igazságtartalmának kivizsgálása előtt elítélte a „történteket”, meggyőződését fejezve ki, miszerint nem elszigetelt esetről van szó. Nem törődött az ártatlanság vélelmével az oktatási miniszter sem, aki azzal az elvárással rendelt el kivizsgálást a középiskolában, hogy büntesse és bátortalanítsa el a pedagógusok részéről megnyilvánuló hasonló magatartást.
Vasárnap aztán diákok és szülők közösen demonstráltak a számtantanár védelmében, elmondásuk alapján pedig kiderült, az eddigi állításokból annyi igaz, mint a jereváni rádió híradásaiból. A diák ugyanis egyik osztálytársa kapacitálására térdelt a tanár elé, aki határozottan elutasította, hogy figyelembe vegye a gesztust az osztályozás során.
Az eset tehát nem több, mint vihar a biliben, amely azonban kiválóan alkalmas egy pedagógus hírnevének lejáratására. No meg arra, hogy elterelje a figyelmet a tanügyminisztérium ezer sebből vérző kerettanterv-tervezetéről, amelyet immár a Román Akadémia is elutasított. Közben pedig elsiklunk a lényeg fölött: a jelenlegi oktatási rendszer olyanynyira diákközpontúvá vált, hogy a fegyelmezés terén valóssággal gúzsba köti a pedagógusokat.
Amivel a nebulók egy része vissza is él, felismerte ugyanis, hogy a jogszabályok, a tanintézetek érdeke azt diktálja, hogy minél több tanuló szerezzen papírt középiskolai tanulmányairól – akár megfelelő tudás híján is. Holott mindez jelentősen felborítja az erőegyensúlyt a köznevelésben, és még kiszolgáltatottabbá teszi a mindenkori kormányzatok által amúgy is mostohán kezelt pedagógustársadalmat. Vagyis lezülleszti az oktatás színvonalát, veszélybe sodorva az ország jövőjét.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!