2013. február 22., 09:542013. február 22., 09:54
Bár az intézetvezető nemzetstratégai kvalitásairól mi sem vagyunk százszázalékosan meggyőződve, azért nem nehéz felismerni a kampányszándékot a kijelentést kiszivárogtató RMDSZ részéről sem, amely azzal próbál politikai tőkét kovácsolni, hogy Szászt a szórvány árulójának kiáltja ki. Holott egy értelmes vitát, vagy legalábbis egy gondolatkísérletet megérne a felvetés, hiszen jelen állás szerint csak az tűnik biztosnak, hogy – szórványprogramok ide vagy oda – a szórványközösségekre lassú beolvadás vár.
Annyi bizonyos, hogy egy ilyen kitelepítésnek a technikai-pénzügyiek mellett érzelmi akadályai is lennének, alapját pedig csakis az érintettek egyéni döntése képezheti. Fölmerül a kérdés, hova lehetne telepíteni a megmenteni kívánt szórványmagyarokat? Az anyaország kizárt – Budapest oldja meg más eszközökkel a magyarországi demográfiai problémákat. És a Székelyföldre sem igazán lenne értelme vinni őket, hiszen ez olyan, mintha a tengerbe hordanánk a vizet. Érdemesebb lenne az olyan megyéket célpontként kiválasztani, amelyekben ugyan nem többségben, de jelentős számú, erős magyar közösség él, Bihart, Szatmárt, Szilágyot, esetleg Kolozst, így ezekben erősödnének a magyar pozíciók.
Ugyanakkor az is problémás, hogyan lenne megszervezhető és lebonyolítható egy ilyen akció. Ki finanszírozná? Ki felügyelné? A gazdasági gondokkal küszködő anyaország aligha. Amúgy pedig mindez nem több tét nélküli ötletelésnél. Hiszen egy országon belüli áttelepítési akciónál a román hatóságok sem hagyhatók figyelmen kívül. Adminisztratív akadályokat is gördíthetnének az útjába, de akár precedens értékűnek is tekinthetnék. Hiszen ha lehetőség van a tömeges áttelepítésükre, akkor a magyarok sem szólhatnak semmit, ha a román állam jobb életre vágyó román közösségeket telepítene Erdélybe – mondjuk épp Hargita vagy Kovászna megyébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok