Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Tél, Katar, foci-vb

2022. november 19., 19:222022. november 19., 19:22

Katarban nincs értékelhető színvonalú labdarúgás, a sportnak nincsenek is igazán hagyományai az országban, és az időjárási viszonyok sem kedvezők az intenzív sporttevékenység számára. Vagyis gyakorlatilag semmi sem indokolja, hogy labdarúgó-világbajnokságot rendezhessen.

Mindezek ellenére, mivel a 21. században élünk, természetesen Katar rendezheti a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot. A nyári forró, sivatagi időjárás miatt most, november végén, illetve december elején. Ami alapvetően senkinek sem jó: sem a játékosoknak, sem a szurkolóknak. Hiszen előbbieknek a kényszerűen megszakított bajnokságok után alig marad idejük pihenni, majd a válogatottal készülni a megmérettetésre, ebben pedig masszívan benne van annak a veszélye, hogy a csapatok nem tudják majd a maximális teljesítményt nyújtani, a túlterhelt játékosok pedig megsérülnek.

A szurkolók öröme sem lehet felhőtlen, elvégre az ilyen nagy viadalokat nem véletlenül rendezték eddig nyáron. Egyrészt azért, mert a játék őshazájának számító Európában ekkorra esnek a szabadságolások, így az embereknek több idejük van meccseket nézni, illetve akár elutazni a mérkőzések helyszínére, másrészt az időjárás is kedvez a tömeges szabadtéri meccsnézéseknek, arról nem is beszélve, hogy a vendéglátóhelyek teraszai is kellemesebb helyszínnek bizonyulnak a belső tereknél. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a nyár a sörgyártók számára is kedvezőbb, hiszen a 30 fok közeli vagy afölötti hőmérsékletben lényegesen több nedűt fogyasztanak a szurkolók, mint télvíz idején.

És hogy akkor mégis kinek jó ez az időpont? Nos, „csak” a rendezés jogát a kis emírségnek adó Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékeseinek. Na és persze a teljhatalmat gyakorló katari emír családjának, illetve az ottani cégeknek. A FIFA illetékesei persze szép szólamokba csomagolják, hogy miért is kell – a labdarúgást népszerűsítendő – ilyen, enyhén szólva is egzotikus helyszíneken vb-t rendezni.

Tény, ami tény, a brit fennhatóság alól 1971-ben felszabadult Katar tényleg meglehetősen egzotikus ország: féldiktatórikus, az iszlám jogot, a saríát jogrendszere egyik alapjának tekintő államról van szó, ahol a híradások szerint a stadionépítések során a külföldi vendégmunkásokat jóformán rabszolgaként kezelték. Ahol az emír és családtagjai birtokolják a kulcspozíciókat, ahol a nyugati értelemben vett emberi jogok és szólásszabadság ismeretlen fogalmak, és ahol a hatóságok éppen eltiltották a sörcsapokat a stadionok közeléből, nehogy az igazhívő szurkolókat kísértésbe vigyék. Igaz, van egy jókora előnye is: kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően dúsgazdag országról van szó. Ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy megkapta a rendezés jogát.

Kiálthatunk korrupciót – és vélhetően nem is teljesen alaptalanul –, de az a helyzet: a tény, hogy nem csupán felvetődhetett a döntés, miszerint Katarnak ítéljék egy világbajnokság rendezési jogát, hanem meg is történt, nem csupán annak a jele, hogy a világ futballvezetőinek egy része nem utasítja vissza a jó szívvel kínált apró ajándékokat, hanem a globális gazdasági és politikai befolyás terén az elmúlt évtizedekben bekövetkezett hangsúlyeltolódásé is. Ugyanis jórészt mi, illetve a magát a demokratikus értékek letéteményesének és hirdetőjének tekintő Nyugat fosszilisüzemanyag-igényei tették olyan hatalommá a kis öböl menti országot, hogy simán képes megrendezni a legnagyobb világesemények egyikét. Hogy olyan infrastruktúrával és szociális ellátórendszerrel rendelkezik, amely még számos közép-európai ország számára is csak vágyálom, és hogy (igaz, a hírek szerint nem kevés emberélet árán) világszínvonalú stadionokat épített, amelyeket aztán a torna után részben visszabontva – vagy egy esetben plázává és sportkórházzá alakítva – hasznosít majd tovább, az elbontott részeket pedig nála szegényebb sorsú országok sportinfrastruktúrájának fejlesztésére ajánlja fel.

Nem árt hozzászokni, hogy a klasszikusan értelmezett nyugati világ mellé – jórészt éppen neki köszönhetően – nem csupán felzárkózik a harmadik világbelinek nevezett országok egy része, de sok tekintetben – mint a gazdasági fejlődés, sőt az innováció – meg is előzi.

És számíthatunk arra, hogy a következő egy-két évtizedben újabb és újabb „egzotikus” országok jelentkeznek majd be foci-vb rendezésére. Ha pedig a katari világbajnokság anyagilag sikeresnek bizonyul, a FIFA illetékesei nehezen mondanak majd nemet, elvégre az ottani cégek által befizetett szponzorpénz mindig jól jön.

Persze egyáltalán nem kizárt, hogy a szokatlan, téli időpontban megrendezett katari vb minden idők egyik legizgalmasabb és leglátványosabb tornája lesz. De azért remélhetőleg megmarad egyszeri élménynek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lázba hoz még valakit az autonómia a román nacionalistákon kívül?

Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.

Balogh Levente

Balogh Levente

Talárosok, mint a demokrácia sírásói?

Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.

Balogh Levente

Balogh Levente

Budapest a csúcson?

Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.

Páva Adorján

Páva Adorján

A lekvárt főző nagyi után öleljük meg a fináncot is

Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.

Balogh Levente

Balogh Levente

RMDSZ, Orbán, Dan, magyar–magyar és magyar–román kapcsolatok

A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nicușor Dan, a csalódás, avagy miért nem értik a románok a magyarokat

Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna az EU-ban: kinek és miért lenne jó?

Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.

Hirdetés