2011. augusztus 05., 07:572011. augusztus 05., 07:57
Gesztusához karakán indoklást is mellékelt: saját bevallása szerint azért távozik, mert a költségvetés-kiegészítés során tárcája nem kapta meg az általa szükségesnek tartott összeget. E magyarázat alapján olyan tárcavezető alakja rajzolódik ki, aki inkább lemond a magas beosztásról, de nem hajlandó úgy dolgozni, ha nem biztosítják az általa irányított ágazat számára a megfelelő anyagi forrásokat.
Persze a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Cseke tevékenységét már eddig is számos bírálat érte, emlékezzünk csak a tavalyi tragédiára egy bukaresti szülészeten, amelynek során az ott keletkezett tűzben több újszülött is életét vesztette. Volt, aki a miniszteri felelősség elve alapján már akkor a lemondását követelte, de azóta már Băsescu államfő és az IMF is éles hangon bírálta az egészségügyi rendszert a késlekedő reformok miatt. Tény ugyanakkor az is, hogy az egészségügy egyike a legnépszerűtlenebb tárcáknak. A forrásigényes rendszer irányítása, a költségvetési lukak tűzoltómunkával történő foltozgatása népszerűséget nem, viszont annál több ellenséget hoz. Nem véletlen, hogy a PDL „nagylelkűen” átengedte az RMDSZ-nek a tárcát. Ehhez képest Cseke mandátuma alatt valami reformféle valóban beindult a rendszerben, még ha felemásan is. Ráadásul az is tény, hogy jobb helyeken az egészségbiztosító is az egészségügyi miniszter irányítása alatt áll.
Cseke vesszőfutásának okai közül nem hagyhatjuk ki a koalíciós nézeteltéréseket sem. Az RMDSZ ellenszegült Băsescu közigazgatási átszervezési terveinek, így aztán az RMDSZ-es tárcák kevesebb pénzt kapnak, a szövetség minisztereit pedig az államfő különös igyekezettel szapulja. Ráadásul a biztosító függetlenségének elvesztése is érzékenyen érintené a PDL-t, hiszen az óriási pénzekkel gazdálkodik – tehát kitűnő kifizetőhely a párt csókosai számára. Mindennek fényében pedig aligha valószínű, hogy Cseke utódja sokkal hatékonyabbnak bizonyul majd a rendszer gyógyításában, mint a távozó miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!