2009. december 22., 09:542009. december 22., 09:54
Haragjuk legfőbb forrása az volt, hogy Markó Béláék az utódkommunista párt jelöltjét ajánlották az erdélyi magyar választók figyelmébe. Felháborodásuk olyan mértékű volt, hogy még a helyzetet értelmezni, árnyalni kívánó elemzőknek is jutott a kommunista bélyegből.
Érezhető, hogy az erdélyi magyar választók bizalma nem tért vissza attól, hogy a szövetség immár nem a kommunistának látott párttal, hanem annak legfőbb ellenfelével lép kormányra. Sőt! Meglehet, erősödik a bizalmatlanság. Ennek pedig az a forrása, hogy Markó Béláék túlságosan könnyen váltogatják a partnereiket.
A romániai belpolitikában a meghatározó pártok nem koalíciókészek egymással: a Nemzeti Liberális Párt semmiképpen nem vállal közös kormányzást a Demokrata Liberális Párttal, utóbbi pedig a Szociáldemokrata Párttal. Ez azt jelzi, hogy e pártok meghatározó politikusai úgy érzik, jövőképeik, érdekeik nem összeegyeztethetők.
Ezzel szemben az RMDSZ valamennyi román párt kedvence, valamennyi jól bevált partnerként tekint a szövetségre, a román pártok szinte meg sem várják a szövetséggel folytatandó politikai egyeztetéseket, máris a tarsolyukban érzik az RMDSZ-es képviselők, szenátorok szavazatait. Annak a szövetségnek a szavazatait, mely elvben azt az erdélyi magyarságot képviseli, amelynek a jövőképe, érdekei a legnagyobb mértékben különböznek a román pártok által megjelenített érdekektől, jövőképektől.
A közösség hoszszú távú megmaradását, gyarapodását biztosító székelyföldi területi autonómiát ugyanis egységesen utasítja el a román politikai osztály. A felemás helyzetre egyetlen magyarázat lehetséges: az RMDSZ olcsón adja a bőrét, és nem a közösség érdekeit, hanem vezetői érdekeit jeleníti meg. Erre utal a miniszteri tisztségre jelölt magyar politikusok listája is. Összeállításakor nem az volt a kérdés, hogy ki mihez ért, hanem hogy a vezetők csapatából kinek kell miniszteri címet juttatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok