2011. június 14., 09:422011. június 14., 09:42
Aztán megnyugodtam, amikor láttam, hogy különösebb felhajtás nélkül megy minden tovább a maga útján. Micsoda megkönnyebbülés! S ahogy a népmesei fordulat mondja: máig is élnek, ha meg nem haltak, vagyis lopkodna szépen máig mindenki, aki csak teheti (értsd: lopnivaló közelébe helyezik), ha a néhai tömegsportból mára nem vált volna egyre exkluzívabb testedzési lehetőség. (Majdnem elitsportot írtam, de még időben beugrott, hogy az elit és a politikai felsőségek – legalábbis nálunk – nem nevezhetők szinonimának.) Röviden: egyre kevesebb, aki számára biztosított a szabad lopás és egyre több a megkárosított.
Épp emiatt kezdtem el újfent aggódni, ugyanis az elmúlt évben beindított „ki lop többet és jobban” versenysorozat veszélyeztetni látszik magát a mozgalmat. Kissé ellentmondásosnak tűnhet ez a kijelentés, de nem az. Gondoljunk csak az egyetlen huszárvágással lenyisszantott fizetésekre, megvont juttatásokra, az első nekifutásra ugyan elszalasztott, de másodjára mégiscsak sikeresen „befogott” nyugdíjakra… S hogy mindezek miatt jóformán még nem is juthattunk levegőhöz, amikor hirtelen a magasba rántották az áfát, emelték az üzemanyag árát és így – a világ legtermészetesebb módján – járulékosan minden egyebet is…
Hát szóval emiatt aggódtam. Hogy ezeknek a szegény lopkodóknak egyszer csak tárgytalanná válik a verejtékes munkája! Merthogy mi, akiktől bármit, bármikor elvehetnek, előbb-utóbb természetes úton elhagyjuk ezt a földi paradicsomot. Csakhogy, amint azt máskor is megtette, játékszenvedély fűtötte államelnökünk ismét ringbe szállt és megmentette a helyzetet: a tőle megszokott vidámsággal, szívderítően kacagva elmondta, hogy bár nem tartja helyesnek az áfaemelést, de ha nem is sokan, még néhányan azért kapnak fizetést, illetve csonkítva ugyan, de nyugdíjakat is utalnak ki és át szép számmal, továbbá lehet emelni a gáz árát, a villanyét – tehát üzenete azokhoz, akiket illet: nyugalom, fiúk, van még tartalék-lopnivaló! Rajta! Ti meg, szerencsétlenek, ne féljetek! Előbb-utóbb… Hát nem jó, hogy ilyen könnyen és gyorsan megint megkönnyebbülhettem?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!